A kancellár Dalia Grybauskaité litván elnökkel folytatott megbeszélése után kettejük sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy veszélybe sodorhatja-e a balti térség energiabiztonságát a tervezett fejlesztés, elmondta: a német kormány tudja, hogy a balti országoknak vannak fenntartásaik a beruházással kapcsolatban, és tárgyaltak is az ügyről a litván államfővel.
A német kormány pusztán üzleti megfontolások alapján hozott döntésnek tartja a beruházást, és „teljes mértékben elkötelezett az európai energiabiztonság iránt”. Németország „mindent megtesz az energiapolitika partnerségen alapuló továbbfejlesztéséért” – hangsúlyozta Angela Merkel. Rámutatott, hogy amint Litvánia, úgy Németország is törekszik a diverzifikációra, és Németország elsősorban a megújuló energiaforrások kiaknázására helyezi a hangsúlyt.
A három balti ország mellett a visegrádi négyek is kifogásolják az Északi Áramlat 2 megépítésének tervét, álláspontjuk szerint meg kell vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályokkal.
Az Északi Áramlat 2 projekt részvényesi megállapodását tavaly szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland–brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos –, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.
Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
