A pálinka jövője című konferencián az NGM parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára közölte, hogy a tervezet jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll, várhatóan még az idén elfogadják.
Esküdt Gábor tanácsadó, a készülő új jövedéki törvényről, amelynek tervezetét a kormány már közzétette, elmondta: a legfontosabb cél az egyszerűsítés, a joganyag 140 oldalról 71-re csökken. Az új jogszabály általánossá teszi majd az elektronikus eljárásokat és a zárjegyrendszert; továbbá változtat a jövedéki biztosítékok és adatszolgáltatások rendszerén.
Kifejtette: a 47-féle adóraktártípus helyett – néhány kivételtől eltekintve – egyféle lesz; az adóraktárak jövedéki biztosítéka is átalakul, azt az aktuális adókockázati viszonyokhoz igazítják majd. Ezáltal szavai szerint egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások, a jövedéki biztosíték pedig éves szinten akár 80 százalékkal is csökkenhet.
Kevesebb nyilvántartást kell majd vezetni, 2018-tól pedig az adóraktárak részére is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti az adóbevallást – közölte.
Esküdt Gábor kitért arra, hogy új jogintézményként bevezetik a kisüzemi bortermelő kategóriát, azok, akik egymást követő három évben saját szőlőből legfeljebb ezer hektoliter bort állítanak elő, mentesülnek az adóraktári engedély alól.
„A pálinka nemzeti kincsünk és nemzeti italunk. A magyar nemzet jövője is a pálinkáról fog szólni” – fogalmazott Tállai András, emlékeztetve arra: az 55 tételből álló hungarikumok gyűjteménye első helyén a pálinka, második helyén a törkölypálinka áll. Hangsúlyozta: a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak és a mezőgazdaságnak, emellett fokozottan figyel a hungarikumokra. Az új pálinkatörvény például megerősített jogosítványokkal látta el a Pálinka Nemzeti Tanácsot – közölte.
Az államtitkár emlékeztetett: Magyarországon már a 18. században főztek pálinkát, 1850-ben vezették be az első pálinkaadót. „Sajnos az Európai Unió kedveli ezt ma is” – jegyezte meg. Felidézte, hogy az 1930-as években a barackpálinkát világhírű magyar italként emlegették.
