A hozzájuk hasonló civil szervezetek szeretnék felhívni a figyelmet a rendszer hibáira. Többek között nagyobb átláthatóságot szeretnének, automatikus információcserét, a nemzetközi adózások felügyeletének megfelelő adóegyezményeket. Céljuk, hogy a multinacionális vállalatok a jelenleginél jóval több adatot hozzanak nyilvánosságra. Mint a programtervező elmondta, jelenleg a legtöbb információ csak a helyi adóhatóságok számára áll rendelkezésre, a trükkök így rejtve maradnak a nyilvánosság előtt. Pedig a megkötött üzletek, az alkalmazottak és vagyontárgyak száma is fontos lenne. Bördős Éva szerint ezek nélkül a fejlett országoknak a kitűzött célja, azaz hogy 2030-ra jelentősen visszaszorítsák a szegénységet, gyakorlatilag lehetetlen.
A szakember hangsúlyozta, az Európai Bizottság (EB) a héten nyilvánosságra hozott javaslata valójában nem visz közelebb ehhez a célhoz. Lapunk is beszámolt róla, hogy a szervezet az uniós országok adóhatóságai közötti információk megosztására vonatkozó érvényben lévő szabályok kiegészítéseként előírná, a tagállamok területén működő, globálisan évi 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatok országonként tegyék közzé, mekkora nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek. Emellett a vállalatok kötelesek lennének összesített adatokat közölni az unión kívül fizetett adóikról is. A szabályozás 6500 uniós nagyvállalat számára lenne kötelező, a javaslat alapján ez arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy abban az országban tegyenek eleget adózási kötelezettségeiknek, amelyben a nyereséget termelik. Mindez kevés – mondja Bördős Éva –, a 750 milliós szám túl magas, az ennél alacsonyabb bevételű cégeket is vizsgálni kellene. Ráadásul az unión kívüli adóparadicsomokat nem érinti, így azok minden további következmény nélkül virágozhatnának tovább.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!