A hozzájuk hasonló civil szervezetek szeretnék felhívni a figyelmet a rendszer hibáira. Többek között nagyobb átláthatóságot szeretnének, automatikus információcserét, a nemzetközi adózások felügyeletének megfelelő adóegyezményeket. Céljuk, hogy a multinacionális vállalatok a jelenleginél jóval több adatot hozzanak nyilvánosságra. Mint a programtervező elmondta, jelenleg a legtöbb információ csak a helyi adóhatóságok számára áll rendelkezésre, a trükkök így rejtve maradnak a nyilvánosság előtt. Pedig a megkötött üzletek, az alkalmazottak és vagyontárgyak száma is fontos lenne. Bördős Éva szerint ezek nélkül a fejlett országoknak a kitűzött célja, azaz hogy 2030-ra jelentősen visszaszorítsák a szegénységet, gyakorlatilag lehetetlen.
A szakember hangsúlyozta, az Európai Bizottság (EB) a héten nyilvánosságra hozott javaslata valójában nem visz közelebb ehhez a célhoz. Lapunk is beszámolt róla, hogy a szervezet az uniós országok adóhatóságai közötti információk megosztására vonatkozó érvényben lévő szabályok kiegészítéseként előírná, a tagállamok területén működő, globálisan évi 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatok országonként tegyék közzé, mekkora nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek. Emellett a vállalatok kötelesek lennének összesített adatokat közölni az unión kívül fizetett adóikról is. A szabályozás 6500 uniós nagyvállalat számára lenne kötelező, a javaslat alapján ez arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy abban az országban tegyenek eleget adózási kötelezettségeiknek, amelyben a nyereséget termelik. Mindez kevés – mondja Bördős Éva –, a 750 milliós szám túl magas, az ennél alacsonyabb bevételű cégeket is vizsgálni kellene. Ráadásul az unión kívüli adóparadicsomokat nem érinti, így azok minden további következmény nélkül virágozhatnának tovább.
