Jól járnak a szupergazdagok

A dollármilliomosok birtokolják az összvagyon közel felét.

Ennek megfelelően megállíthatatlanul nő a dollármilliomosok száma is: az elmúlt évben – Japánt kivéve – Ázsiában emelkedett a leginkább, 17 százalékkal a számuk, amely most eléri a 3,6 milliót. Nyugat-Európában 11 százalékkal, 3,9 millióra bővült a gazdagok tábora. A leggyengébb növekedést Észak-Amerika mutatta, ahol a milliomos háztartások száma kevesebb mint egy százalékkal, 8,4 millióra emelkedett, de még mindig náluk, jobban mondva az Egyesült Államokban található a legtöbb gazdag ember a világon. Kínában 2,1, Japánban 1,1 millió, Nagy-Britanniában 961 ezer dollármilliomost tart számon a tanulmány.

Régiónkban egyébként kisebb az egyenlőtlenség, mint például Nyugat-Európában, de a rendszerváltás óta folyamatosan nő a különbség a szegények és a gazdagok között. Az adatsorban egyébként régiónk a kelet-európai országok között foglal helyet, annak ellenére, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, és gazdaságunk a német iparral lélegzik együtt. A BCE Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző- és Kutatóközpont elemzése szerint hazánkban a lakosság legjobban kereső húsz százalékának részesedése az összjövedelemből 2014-re elérte a 37,5 százalékot. A társadalom többi szegmensénél csökkent a jövedelmi részesedés, és leginkább a legszegényebb 20 százalék helyzete romlott.

Beszédes lehet, hogy tavaly a világ összes pénzügyi magánvagyona 5,2 százalékkal, 168 ezer milliárd dollárra nőtt, öt év múlva pedig – évi átlagos hatszázalékos növekedési ütem mellett – ez az összeg eléri a 224 ezer milliárdot. Kiemelkedően teljesítettek – Japánt kivéve – az ázsiai–csendes-óceáni térség lakosai: 2015-ben 13 százalékkal több pénzt halmoztak fel, mint egy évvel korábban, s ha ezt így folytatják, akkor a mostani 22 százalékról 2020-ra 27 százalékra nő a globális vagyonból való részesedésük. Köreikben a 100 millió dollár (27 milliárd forint) feletti szupergazdagok vagyonosodtak a leggyorsabban, 15 százalékos ütemben.

Az egy főre jutó legtöbb milliomos egyébként Liechtensteinben él, ahol a háztartások közel ötöde tartozik ebbe a csoportba. Svájcban és Bahreinben minden hatodik-hetedik, Katarban minden nyolcadik háztartás tartozik a gazdagok közé. Az Egyesült Államok ezen a listán csupán a kilencedik, 6,5 százalékos „milliomossűrűséggel”. Ami a tavalyi globális vagyongyarapodás összetételét illeti, elsősorban a készpénz- és a betétállomány nőtt, de 2020-ra már a részvényeké lesz a vezető szerep: a 15 ezer milliárd dollárnyi új vagyonból 14 ezer milliárd származhat értékpapírokból.

A BCG tanulmánya nem foglalkozik a gazdagok további gazdagodásának hatásaival, és megoldást sem kínál, de a közgazdászok mind jobban sürgetik a kormányokat, hogy lépjenek fel a túlzott mértékű egyenlőtlenségek kialakulása ellen. Ez ugyanis – különösen akkor, ha a középosztály gyengüléséhez vezet – károsan hat a gazdasági növekedésre, és kihat a politikai állapotokra. Akik úgy érzik, hogy rosszabbul élnek – az Egyesült Államokban épp most mélyül a középosztály válsága –, hajlamosak lesznek például olyan populista politikusra szavazni, mint amilyen Donald Trump, az amerikai republikánusok várható elnökjelöltje. Szakértők ezért a vagyon újraelosztásának szükségességére figyelmeztetnek, amelynek kulcseleme lehet a jövedelmek és a vagyonok progresszív megadóztatása, a globális tőkeadó bevezetése, az offshore paradicsomok felszámolása, illetve a szegények aktívabb támogatása.