Minden jel arra mutat tehát, hogy valóra válik Thomas Piketty francia sztárközgazdász sokat bírált jóslata a társadalmi különbségek erősödéséről: tavaly a dollármilliomosok száma hat százalékkal nőtt, miközben a világ pénzügyi vagyonából 47 százalékot hasítottak ki. Ez a bővülés némi gyengülést mutat a 2014-ben elért 11 százalékos emelkedéshez képest, de a folyamat a következő öt évben gyorsulni fog: a jelenleg 18,5 millió háztartást számláló réteg 2020-ra már a globális összvagyon 52 százaléka felett fog rendelkezni.
A Boston Consulting jelentése kitér az offshore-paradicsomokban tartott pénzekre is: összegük tavaly 3 százalékkal, 10 ezer milliárd dollárra nőtt, de a globális vagyonból való részesedésük 2020-ra 5 százalékra süllyedhet a tavalyi 6-ról. További érdekességként említi a tanulmány, hogy tavaly a nők birtokolták a globális összvagyon 30 százalékát, és ezt várhatóan évi 7 százalékkal tudják növelni a következő esztendőkben.
A gazdagok közül is a világ vagyonának 18 százalékát birtokló legfelső rétegek – a 20 millió dollárnál (5,4 milliárd forint) több pénzt birtoklók – járnak majd a legjobban, különösen az Egyesült Államokban. Öt év múlva az ő kezükben összpontosul majd az amerikai vagyon 29 százaléka, ami kiugró növekedést jelent a tavalyi 24 és a 2010-es 20 százalékhoz képest. Ez a csoport átlagosan évi 7,6 százalékkal gyarapítja majd a vagyonát. Az egy- és húszmillió dollár (270 millió és 5,4 milliárd forint) közötti vagyonnal bíró amerikaiaknál évi 5,7 százalék lesz az éves bővülés mértéke. Az egymillió dollár (270 millió forint) alattiak klubja viszont tíz év alatt jelentős visszacsúszást könyvelhet el: a 2010-es 40 százalékhoz képest 2020-ra már csak 29 százalékkal részesednek az ország összvagyonából, miután a következő öt évben csak évi 1,2 százalékos ütemben tudják növelni a vagyonukat. (A BCG a nemzetközi összehasonlíthatóság kedvéért csak a nettó pénzügyi vagyonnal számol, vagyis ebben nincsenek benne az ingatlanok, a pénzügyi megtakarításokból pedig levonja a tartozásokat.) Ezek a számok is alátámasztják Piketty azon állítását, hogy a jelenlegi trendek alapján hamarosan a XIX. század balzaci világa jöhet el, ahol a társadalom egyre inkább szétszakad, a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lesznek.
Ennek megfelelően megállíthatatlanul nő a dollármilliomosok száma is: az elmúlt évben – Japánt kivéve – Ázsiában emelkedett a leginkább, 17 százalékkal a számuk, amely most eléri a 3,6 milliót. Nyugat-Európában 11 százalékkal, 3,9 millióra bővült a gazdagok tábora. A leggyengébb növekedést Észak-Amerika mutatta, ahol a milliomos háztartások száma kevesebb mint egy százalékkal, 8,4 millióra emelkedett, de még mindig náluk, jobban mondva az Egyesült Államokban található a legtöbb gazdag ember a világon. Kínában 2,1, Japánban 1,1 millió, Nagy-Britanniában 961 ezer dollármilliomost tart számon a tanulmány.
Régiónkban egyébként kisebb az egyenlőtlenség, mint például Nyugat-Európában, de a rendszerváltás óta folyamatosan nő a különbség a szegények és a gazdagok között. Az adatsorban egyébként régiónk a kelet-európai országok között foglal helyet, annak ellenére, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, és gazdaságunk a német iparral lélegzik együtt. A BCE Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző- és Kutatóközpont elemzése szerint hazánkban a lakosság legjobban kereső húsz százalékának részesedése az összjövedelemből 2014-re elérte a 37,5 százalékot. A társadalom többi szegmensénél csökkent a jövedelmi részesedés, és leginkább a legszegényebb 20 százalék helyzete romlott.
Beszédes lehet, hogy tavaly a világ összes pénzügyi magánvagyona 5,2 százalékkal, 168 ezer milliárd dollárra nőtt, öt év múlva pedig – évi átlagos hatszázalékos növekedési ütem mellett – ez az összeg eléri a 224 ezer milliárdot. Kiemelkedően teljesítettek – Japánt kivéve – az ázsiai–csendes-óceáni térség lakosai: 2015-ben 13 százalékkal több pénzt halmoztak fel, mint egy évvel korábban, s ha ezt így folytatják, akkor a mostani 22 százalékról 2020-ra 27 százalékra nő a globális vagyonból való részesedésük. Köreikben a 100 millió dollár (27 milliárd forint) feletti szupergazdagok vagyonosodtak a leggyorsabban, 15 százalékos ütemben.
Az egy főre jutó legtöbb milliomos egyébként Liechtensteinben él, ahol a háztartások közel ötöde tartozik ebbe a csoportba. Svájcban és Bahreinben minden hatodik-hetedik, Katarban minden nyolcadik háztartás tartozik a gazdagok közé. Az Egyesült Államok ezen a listán csupán a kilencedik, 6,5 százalékos „milliomossűrűséggel”. Ami a tavalyi globális vagyongyarapodás összetételét illeti, elsősorban a készpénz- és a betétállomány nőtt, de 2020-ra már a részvényeké lesz a vezető szerep: a 15 ezer milliárd dollárnyi új vagyonból 14 ezer milliárd származhat értékpapírokból.
A BCG tanulmánya nem foglalkozik a gazdagok további gazdagodásának hatásaival, és megoldást sem kínál, de a közgazdászok mind jobban sürgetik a kormányokat, hogy lépjenek fel a túlzott mértékű egyenlőtlenségek kialakulása ellen. Ez ugyanis – különösen akkor, ha a középosztály gyengüléséhez vezet – károsan hat a gazdasági növekedésre, és kihat a politikai állapotokra. Akik úgy érzik, hogy rosszabbul élnek – az Egyesült Államokban épp most mélyül a középosztály válsága –, hajlamosak lesznek például olyan populista politikusra szavazni, mint amilyen Donald Trump, az amerikai republikánusok várható elnökjelöltje. Szakértők ezért a vagyon újraelosztásának szükségességére figyelmeztetnek, amelynek kulcseleme lehet a jövedelmek és a vagyonok progresszív megadóztatása, a globális tőkeadó bevezetése, az offshore paradicsomok felszámolása, illetve a szegények aktívabb támogatása.
