Brüsszel nem Moszkva, Budapest nem London

És nem is Frankfurt. A szakértő szerint esélyünk sincs a briteknél székelő cégek magunkhoz édesgetésére.

„Foglalkozni fogunk a brexit következményeivel, vagyis azzal, milyen teendőket hárít a magyar kormányra, ha a britek elhagyják az Európai Uniót. A témakör lényeges, hiszen szeretnénk Magyarországra vonzani olyan vállalkozásokat, amelyek a kilépés miatt fontolgatják az áttelepülést a kontinensre” – nyilatkozta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annak kapcsán, hogy mivel is fog foglalkozni az általa vezetett gazdasági kabinet.

A brexit miatti cégvándorlásban rejlő lehetőségek már korábban is megcsillantak. Az uniós tagságra végül nemet mondó népszavazás előtt is több vállalkozás fenyegetőzött költözéssel, sokan közülük pedig még ma is kitartanak e tervük mellett. Legutóbb a brit The Independent írt arról, hogy az Institute of Directors nevű, vállalatvezetőket tömörítő szervezet felmérése szerint a megkérdezett társaságok ötöde tevékenységeinek legalább egy részét kiszervezné a szigetországon kívülre.

Közéjük tartoznak olyan óriások is, mint a Vodafone, amely paddingtoni székhelyének áthelyezésén gondolkodik. Az amerikai Goldman Sachs nagybank részéről is felvetették, hogy londoni munkatársaiknak egy részét a jövőben inkább az euróövezet városaiba költöztetnék. Tennék mindezt annak ellenére, hogy London gyakran végzett első helyen azon városok listáján, ahol érdemes üzletelni. Mindent egybevetve azonban kétségtelen: ma már egyre több vállalat keres új központot a brit metropolis helyett.

Egyelőre nem tudni, mivel jár majd a brexit, vagyis hogy átköltöznek-e egyáltalán a fenyegetőző cégek – szögezte le Pogátsa Zoltán közgazdász arra a kérdésünkre, hogy kiket akarhat Magyarországra csábítani a kormány. Csak arról vannak információink, hogy kik lengették már be a távozást: jellemzően nagy feldolgozóipari és pénzügyi vállalatok, a referendum óta azonban csendben vannak. E társaságok alapvetően a már meglévő klaszterek miatt választották az Egyesült Királyságot – ezek olyan hálózatok, amelyek egy-egy ágazatot fognak össze. Így például a pénzügyesek azért mentek Londonba, mert a brit főváros maga is egy pénzügyi klaszter. A brexit miatt e berendezkedések kérdésessé válnak, az érintett cégek viszont a kilépés után vélhetőleg inkább olyan helyet keresnek maguknak, amely már most is efféle központként működik.

Ilyen például Frankfurt, de semmi esetre sem Budapest

– hangsúlyozta Pogátsa.

A feldolgozóipar számára sem különösebben vonzó Magyarország, már csak azért sem, mert e vállalatok többnyire helyhez kötöttek, így eleve nem valószínű, hogy komolyan gondolták a fenyegetésüket. A közgazdász emlékeztetett arra, hogy a szigetországban eleve alacsony a feldolgozóipari kapacitás, ahol pedig mégis létezik, ott a termelési láncok magas hozzáadott értékű részét képviselik. A szóban forgó vállalatok szintén olyan helyekre települtek, ahol érvényesülnek az említett klaszterhatások, Magyarországon azonban ilyesminek nem látni nyomát – folytatta Pogátsa Zoltán, bár hozzátette: hazánknak az lenne az érdeke, hogy végre ilyen cégek is megtelepedjenek nálunk. A verseny ugyanis ma már elsősorban nem a szektorok között, hanem az egyes iparágakon belül zajlik, és arról szól, hogy ki termelje a magas hozzáadott értéket.

A klaszterhatás kihasználásához pedig az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe kellene fektetnünk, ami lehetővé tenné, hogy tudásintenzív és nem fizikaimunka-intenzív gazdaságunk legyen.

Ennek viszont

pont az ellenkezőjét tette nemcsak ez a kormány, hanem az összes többi is a rendszerváltás óta.

A brexit miatt a kontinensre költöző cégek Magyarországra csábítása így csak álom – vont konklúziót a szakértő. „Időről időre egészen furcsa ötletek merülnek fel fantáziaalapon, amelyek aztán eltűnnek, és soha többé nem kéri számon senki, hogy mi lett belőlük. Ez a mostani egy újabb példa erre.”

###HIRDETES2###