„Ha valaki Magyarországra fontot akar utalni, akkor érdemes minél előbb megtennie, év végére ugyanis még tovább romolhat az árfolyam” – tanácsolta Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője, akit az angol fizetőeszköz árfolyamának csökkenéséről kérdeztünk.
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről szóló népszavazás óta ugyanis a font árfolyama folyamatosan veszít az értékéből: június 23-án még 410 forinton jegyezték, most pénteken már csak 337 forint körül járt az árfolyam.
Egyéves távlatban még nagyobb a zuhanás, a brexit-népszavazással kapcsolatos találgatások ugyanis már tavaly is jelentősen gyengítették a kurzust. Novemberben például még 440 forintot ért egy font, azóta szinte folyamatosan csökken az értéke.
E gyengélkedés rossz hír az Egyesült Királyságban dolgozó magyaroknak is, közülük ugyanis sokan hazaküldik fizetésük egy részét, hogy az itteni rokonaikat támogassák. Ők azzal kénytelenek szembesülni, hogy egy 300 fontos utalás tavaly még 132 ezer forintot jelentett az itthoniaknak, idén ugyanez már csak 100 ezret ér. 500 fontnyi hazaküldött pénz esetében már 50 ezer forint a különbség (220 ezer, illetve 170 ezer forint).
A Nagy-Britanniában dolgozó magyaroknak ráadásul az olyan napi kilengéseket is el kell viselniük, mint amilyen a pénteki volt, amikor a font árfolyama néhány perc alatt 10 százalékot esett.
A Reuters szerint a csökkenést az okozta, hogy a font rossz héten volt túl, 4 százalékot vesztett értékéből, ami megijesztette a kereskedőket és az algoritmusokat is. „Ahogy a font egyre lejjebb ment, úgy követte egyre több algoritmus, amelyek gyors, éles eladási nyomást kalkuláltak” – mondta Kathleen Brooks, a City Index kutatási igazgatója.
Az ING devizaüzletágának vezetője szerint az Angliában dolgozó magyaroknak fel kell készülniük a még rosszabb árfolyamra is. Úgy véli, év végére – ha nem történik rendkívüli esemény – akár a 300-315-ös sávba is kerülhet a font, ami egy év alatt 140 forintos csökkenést jelentene.
A későbbi árfolyamokat egyelőre nem lehet megjósolni, a pénteki események ugyanis megmutatták, hogy egyes nyilatkozatok vagy események nagy kilengéseket okozhatnak. Az viszont biztos, hogy a brexit valósággá válásakor, tehát nagyjából két év múlva ismét kevesebb pénzzel kell majd beérniük a Magyarországon maradt rokonoknak, miután a kilépés várhatóan megnöveli a brit inflációt.
Megjósolhatatlan, mi lesz
A brexittel kapcsolatos bizonytalanságot jelzi, hogy egyelőre azt sem lehet megmondani, lesz-e recesszió. Az Oxford Economics szakértői a brit EU-tagságról június 23-án tartott referendum óta heti rendszerességgel tesznek közzé „recessziófigyelő” gyorselemzéseket. Pénteken ismertetett új előrejelzésükben közölték: változatlanul 20 százalékra taksálják a recesszió kockázatát a brit gazdaságban. Ez már javított becslés, a ház ugyanis a népszavazás utáni első helyzetértékeléseiben még 30 százalékos esélyt adott a brit recesszióra, ezt egy hónapja 25 százalékra, majd 20 százalékra csökkentette.
„Nagyon sok függ attól, hogy milyen kétoldalú szerződéseket írnak alá a britek az uniós tagállamokkal. Biztosan lesznek azonban olyan, Nagy-Britanniában nem gyártott termékek, amelyekhez az újra megjelenő vámok és adók miatt csak drágábban jutnak hozzá a helyiek. Ezeknek az ára biztosan növekszik majd valamelyest, ami miatt a kint dolgozóknak több kiadásuk lesz, ezáltal pedig kevesebb pénzt tudnak hazautalni” – fejtette ki Kolba Miklós.
Az Angliában dolgozók hazautalásai nemcsak az itthon maradt rokonok szempontjából fontos, hanem nemzetgazdasági szempontból is. A Világgazdaság múlt hétfői cikke ugyanis rámutatott, hogy az összes hazautalt pénz összege már elérte az 1000 milliárd forintos összeget, ami a teljes magyar GDP 3 százalékát teszi ki. Miután minden harmadik külföldön dolgozó magyar az Egyesült Királyságban van, az általuk küldött összeg igen jelentős hányadát teheti ki a fent említettnek, tavalyi adatok szerint 330 milliárd forint jött onnan. Ha év végéig valóban további 20 forinttal csökken a font árfolyama, az összességében több tízmilliárd forintos mínuszt is eredményezhet.
