Hiányosságok a Pallas Athéné alapítványoknál

Az MNB nem képes ellenőrizni, jogszerűen működnek-e az alapítványok.

Súlyos kockázatokat jelöl meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné-alapítványainak működésében az a jogi szakvélemény, amelyet egy neves budapesti ügyvédi iroda készített a jegybank felügyelőbizottságának felkérésére. Azt a jelentést elemezték a jogászok, amelyben a felügyelőbizottság a jegybanki alapítványok létrehozását és működését vizsgálta. A több mint százoldalas dokumentumot átnézve a jogi iroda számos működési rend­ellenességre rámutat. Hiányosságként említi, hogy bár kötelező lett volna, a hat alapítvány egyike sem tett eleget határidőre 2013. és 2014. évi adatszolgáltatási kötelezettségének az alapító MNB felé. Később is csak két alapítvány, a Pallas Athéné Domus Mentis, valamint a Pallas Athéné Domus Scientiae küldte el jelentését. Vagyis a másik három alapítvány mellett a jegybankelnök, Matolcsy György kuratóriumi elnöksége alatt működő Pallas Athéné Domus Animae sem küldte el a kétéves tevékenységére vonatkozó adatokat az alapító jegybanknak.

Így logikus a jogi szakvéleményben olvasható következtetés, nevezetesen hogy az MNB – az adatok és a részletes tevékenység ismeretének hiányában – nem képes ellenőrizni, jogszerűen működnek-e az alapítványok. Vagyis nem tudni, szabályosan kezelik-e a nekik juttatott mintegy 270 milliárd forintot. További hiányosságként veti fel a szakvélemény, hogy az alapító túlzott önállóságot adott az alapítványoknak. Ezért megfontolásra javasolják, hogy pél­dául előzetes jóváhagyásra kötelezzék a kuratóriumokat bizonyos döntések esetén, illetve egyéb döntési korlátokat állítsanak föl velük szemben.

Arra is rámutatnak, hogy mi­után a felügyelőbizottság nem vizsgálhatja az alapítványi gazdálkodást, a Magyar Nemzeti Bank csak utólag értesülhet az esetleges vagyonvesztésről, s így csak későn fordulhat az ügyészséghez a problémás ügyekben. Mindezek alapján a jogi szakvéleményt készítők úgy vélik, kétséges az alapítványok jogszerű működése, ami komoly kockázatokat jelent az MNB számára. A Fidesz küldöttje, Madarász László által jegyzett vizsgálati anyaghoz fűzött észrevételeiben Szényei Gábor KDNP által delegált felügyelőbizottsági tag is felhívta a figyelmet a jogi szakvélemény fent idézett részleteire.

A megállapítások ismeretében annál meglepőbb, hogy a szeptember végén nyilvánosságra került felügyelőbizottsági vizsgálat nem nagyon talált hibát az alapítványok működésében. Bár ezt talán magyarázza, hogy Nyikos László (Jobbik) személyében egyetlen, ellenzéki párt által delegált tagja van a testületnek. A felügyelőbizottság vizsgálata – akárcsak a jegybanki vezetés – arra jutott, hogy az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre alapítványokat, tehát ezek a lépések jogszerűek voltak.

Hogy igazolják az alapítványokra költött százmilliárdokat, hosszan elemzik a világ jelentősebb jegybankjai által működtetett oktatási intézményeket. Arra azonban nem hívják föl a figyelmet, amelyet a jelentéshez fűzött észrevételeiben Nyikos László kiemelt. Nevezetesen hogy nagyságrendekkel kisebb összeget költenek az egyébként is sokkal gazdagabb országok jegybankjai hasonló oktatási-kutatási célra. Az fb-tag azt is kiemelte, a Pallas Athéné-alapítványoknak juttatott összeg a magyar bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százalékát teszi ki. Végül érdekes része a felügyelőbizottság jelentésének, amikor az oktatási célú alapítványok létrehozásának szükségességét azzal magyarázzák, hogy bürokratikus és nem eléggé hatékony a jelenlegi állami felsőoktatási rendszer.