A megállapítások ismeretében annál meglepőbb, hogy a szeptember végén nyilvánosságra került felügyelőbizottsági vizsgálat nem nagyon talált hibát az alapítványok működésében. Bár ezt talán magyarázza, hogy Nyikos László (Jobbik) személyében egyetlen, ellenzéki párt által delegált tagja van a testületnek. A felügyelőbizottság vizsgálata – akárcsak a jegybanki vezetés – arra jutott, hogy az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre alapítványokat, tehát ezek a lépések jogszerűek voltak.
Hogy igazolják az alapítványokra költött százmilliárdokat, hosszan elemzik a világ jelentősebb jegybankjai által működtetett oktatási intézményeket. Arra azonban nem hívják föl a figyelmet, amelyet a jelentéshez fűzött észrevételeiben Nyikos László kiemelt. Nevezetesen hogy nagyságrendekkel kisebb összeget költenek az egyébként is sokkal gazdagabb országok jegybankjai hasonló oktatási-kutatási célra. Az fb-tag azt is kiemelte, a Pallas Athéné-alapítványoknak juttatott összeg a magyar bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százalékát teszi ki. Végül érdekes része a felügyelőbizottság jelentésének, amikor az oktatási célú alapítványok létrehozásának szükségességét azzal magyarázzák, hogy bürokratikus és nem eléggé hatékony a jelenlegi állami felsőoktatási rendszer.
