A korrupció, a bürokrácia, a sokszor kiszámíthatatlan környezet mellett a beruházások finanszírozásának nehézségei, a munkaerőhiány, valamint az innovációra kész vállalati kultúra is hiányzik ahhoz, hogy versenyképes legyen a magyar gazdaság – fejtette ki lapunknak az ING Bank vezető elemzője. Virovácz Pétert a Világgazdasági Fórum múlt héten publikált versenyképességi rangsora kapcsán kérdeztük; az összesítés szerint hazánk hat helyet rontva a világranglista 69. helyén van, az uniós mezőnyben pedig csak a csőd szélén álló Görögországot, Ciprust, valamint a frissen csatlakozott Horvátországot előzzük meg. Magyarországon a legtöbb gondot az állami korrupció, az adóterhek, az alacsony képzettség, valamint a finanszírozás terén lehet fellelni.
Az elemző szerint nem szerencsés a rangsor kapcsán szubjektív vélemények közvetítéséről beszélni, mint ahogy első reakciójában tette ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium. A magyarországi tapasztalatokat ugyanis nemzetgazdasági szempontból nagyon jelentős vállalatok vezetőinek megállapításai alapján rögzítette a kutatásban részt vevő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, azaz közvetlen tapasztalataik lehetnek a korrupciót vagy a bürokráciát illetően. Virovácz Péter szavai szerint ráadásul a Világgazdasági Fórum jelentése nem tartalmaz újat a problémák terén, az azonban látszik, hogy míg a hasonló gondokkal küzdő régiós országokban némi javulás figyelhető meg, addig Magyarországon nincs érdemi változás. A gazdaságpolitikából és a szabályozásból fakadó problémák mellett az ING Bank elemzője szólt arról is, hogy a kis- és közepes vállalati szektorban sajnos hiányzik az innovációra nyitott vállalkozói hozzáállás. Továbbra sem jellemző, hogy a cégek a technológia vagy a kompetenciák fejlesztésével növeljék versenyképességüket és jelentősebb összeget áldozzanak erre a célra. Ezt a mentalitást erősíti az is, hogy a gazdasági krízisben szerzett rossz tapasztalatok birtokában sok vállalkozó nem mer banki forrásokat bevonni. – Inkább a bizalom és a pozitív vállalkozási szellem hiányzik, nem pedig a forrás. A vállalkozások egy része ahhoz is hozzászokott, hogy a zavarosban halászás jövedelmezőbb, ezért sem szívesen változtatnak – fejtette ki Virovácz, megjegyezve: a Nyugat-Európában természetesnek tekinthető versenyszellem inkább azon cégeknél jellemző, amelyek valamely külföldi ipari társaság beszállítójaként kívánnak tevékenykedni.
A szakember kitért arra is, hogy az agyelszívás és a szakemberhiány jelentősen és negatív irányba befolyásolja hazánk versenyképességét. Több nálunk ténykedő autógyár is bővítést tervez, amelynek a megfelelő munkaerő hiánya gátat szabhat. Jó iránynak nevezte ugyanakkor, hogy a kormány járulékcsökkentéssel és adókedvezménnyel segítené a belső mobilitást, ám az alacsony bérszínvonal miatt továbbra is nagy lehet a kivándorlás.
