Nyomott felvásárlási árakra panaszkodnak a szőlősgazdák

Kevés bor lesz az idén, ám a minőséggel nincs gond.

Az 1850 hektár területű Soproni borvidéken még tart a szüret, a tőkéken van még a cabernet sauvignon és a cabernet blanc. Taschner István, a soproni hegyközségi tanács elnöke elmondása szerint a 230 borkészítő gazdából csak 20-25-nek lett számottevő termése a tavaszi fagy miatt. Az elnök például a saját, 3000 négyzetméteres ültetvényén csupán 100 kilogrammnyi szőlőt szüretelt. Hozzátette: a minőséggel nincs gond, 18 mustfok alatt sehol nem szüreteltek.

Szita Ákos, a balfi Dr. Szita és Fia Pincészet egyik tulajdonosa arról számolt be, hogy a tavalyinál ötven százalékkal kevesebb szőlőt tudtak feldolgozni az idén. A Soproni borvidéken tavaly 100 forintért vették át a termést. Most 100 és 110 forint közötti összeget adnak a szőlő kilogrammjáért – közölte.

Szólt arról, hogy a gazdák egy része külföldi, például osztrák felvásárlóknak adja el a termését, akik valamivel többet fizetnek. Taschner István elmondása szerint kevés a magyar felvásárló, nincs választási lehetőség, ez az ár pedig nagyon alacsony.

A Balatonfüred–csopaki borvidéken az átlagos mennyiségnél némileg kevesebb szőlő termett az idén. A tartósan meleg kora őszi idő sokat javított a korábbi károk után megmaradt termésen, így egészen jó évjárat is elképzelhető – véli a térségben működő Figula Pincészet vezetője, Figula Mihály.

Elmondása szerint a nagybani árak nyomottak, jellemzően 70-120 forint körül alakulnak kilónként. Ám azok a kistermelők, akik magas minőséget produkáltak, 150-220 forint körül is tudják értékesíteni a szőlőt – jegyezte meg.

A Somlói borvidéken az elmúlt évek átlagához viszonyítva 50 százalékos terméskiesés várható, átlagosan hektáronként körülbelül 20 mázsa szőlő termett az idén – közölte az MTI-vel a Nagy-somlói borvidék hegyközségi hegybírója. Tóth Péter elmondta, a kora tavaszi fagykár a borvidék csaknem 30 százalékán teljes terméskiesést okozott, júliusban pedig súlyos jégverés, majd peronoszpórafertőzés sújtotta a térséget.

A hegybíró szerint a borvidék nagy részén a rossz termés miatt 100 forint alatti kilónkénti felvásárlási ár a jellemző, de ahol jobb minőségű szőlőt tudtak szüretelni – főként a keresett somlói fajták, a juhfark és a furmint esetében – a kilónkénti felvásárlási árak elérhetik a 200-220 forintot.

A Villányi borvidéken a szüreti munkák felénél tartanak: október 20-a után kezdődik a merlot, a syrah és a kékfrankos fajták szedése. Az idei év alkalmas prémium borok készítésére – közölte Bock József borász, aki a termésmennyiséget jónak, a szőlő minőségét pedig nagyon jónak értékelte.

Elmondása szerint nettó 110-120 forinttól 200-ig alakul az idén a szőlő kilónkénti felvásárlási ára. A borász megjegyezte: a felvásárlók az országos átlagárnál hagyományosan többet fizetnek a villányi szőlőért. Az árat a szőlőfajta, a cukorfok, illetve a termőterület is befolyásolja – tette hozzá a 75 hektár saját területen gazdálkodó, fele részben felvásárolt szőlőből évente nyolcszázezer-egymillió palack bort előállító borászat vezetője.

A 30 hektár saját szőlőterülettel bíró Gere Tamás és Zsolt Pincészet az idén összesen 20 hektárról vásárol olaszrizling, portugieser és rozé alapborok előállításához termést. Gere Zsolt borász az MTI-nek elmondta: az évente több mint 300 ezer palackot értékesítő pincészet évek óta 150 forintos fix árért veszi át a szőlő kilóját, függetlenül annak mustfokától.

A Tokaj–hegyaljai történelmi borvidéken a szőlő több mint felét, a korai érésű fajtákat már leszüretelték. A hagyományos tokaj–hegyaljai szőlők – a furmint és a hárslevelű – szedésének a közepén tartanak. Kiemelkedő minőségűnek ígérkezik az idei évjárat – értékelte a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

Prácser Miklós jelezte: a mennyiség kevesebb lesz a várt közepes, 350 ezer mázsás értéknél. Az 5500 hektáros borvidéken ezúttal 250-300 ezer mázsát szüretelhetnek le.

Szólt arról, hogy a felvásárló elvárása szerint az idén külön kell válogatni az egészséges és a botritiszes szemeket. Ez több munka és jóval több költség is a gazdának – jegyezte meg.

Kitért arra, hogy a térség legnagyobb integrátora, felvásárlója, a Grand Tokaj – a korábbi Tokaj Kereskedőház Zrt. – gyakorlatilag a tavalyi árakat használja. Így a szőlő kilójáért 100–350 forintot kaphatnak az idén a termelők.

Szerinte sokat segít a szőlő felvásárlásánál, hogy a felvásárló termékkategóriákat határoz meg, és ezeket átjárhatóvá teszi, ám a védőárként használt botritiszes szemek esetében a 80 forintos kilónkénti árat alacsonynak nevezte.

Ezt erősítette meg Köteles László, Komlóska polgármestere, őstermelő is, aki közölte: ha a szőlő A kategóriás, és a termés teljesen ép, csak akkor fizetik ki érte a megfelelő felvásárlási árat. Amennyiben a szőlő töppedt, barna, botritiszes, akkor az ár csak a minimális 70-80 forint, vagyis szerinte „a kereskedőház a töppedt, aszús szőlőfürtöket nem tekinti értékesnek” – kifogásolta.

A Grand Tokaj Zrt. azt közölte, hogy az idén már január elején kihirdette a termelési kategóriák felvásárlási árait. A különféle kategóriákban – a must cukortartalmának megfelelően – az egészséges szőlőt 100–160 forint közötti kilogrammonkénti áron veszik át. Az általános kategóriákba védőárakat is beépítettek, így a nem megfelelő minőségű termésért a szerződéstípustól függően 70–150 forint közötti árat fizetnek.

A társaság a késői szüretelésű és aszúborok alapanyagáért 250 és 350 forintos kilónkénti árat fizet. Az első osztályú aszúszemeket kilogrammonként 2500, a másodosztályúakat 2000 forintért veszi meg.