Nem tudok arról, hogy a kormány 2018. január 1-jével ki akarná vezetni a béren kívüli juttatások rendszeréből a Széchenyi-pihenőkártyát (Szép-kártya) – mondta lapunknak a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Guller Zoltán, aki a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét is betölti, egyúttal cáfolta azt az értesülésünket, miszerint az üdülési alapítvány szeptemberi, alapítói értekezletén éppen ő közölte kész tényként ezt a lehetőséget. A turisztikai ügynökség vezetője emlékeztetett arra: a kabinet mindig csak egy évre előre rögzíti a kafetériarendszer elemeit, így a júniusban elfogadott adócsomag is a 2017-es feltételeket szabja meg, annál tovább nem tekint. Úgy látja, a béren kívüli juttatások felhasználását leginkább az befolyásolhatja, hogy milyen eredményt hoznak az Európai Bizottság és a magyar kormány ez irányú egyeztetései, ennek részleteire azonban nincs rálátása.
Pedig érdeklődésünkre több érdekvédelmi szervezet vezetője egymástól függetlenül is Gullert nevezte meg a Szép-kártya 2018-as eltüntetésével kapcsolatos, futótűzként terjedő hír forrásaként. Lapunk úgy tudja, az Erzsébet-utalvány jövő évi megszüntetése után 2017 decemberében elköszönhetnek a munkáltatók és a munkavállalók is a pihenőkártya mindhárom alszámlájától: a vendéglátásra, a szálláshelyekre és a szabadidőre fordítható formájától. Ez azért lenne hibás lépés, mert üzletileg és társadalmilag is működik a modell, a Szép-kártya forgalma évente 80-90 milliárd forint, egy négytagú családban 150-160 ezer forint is juthat pihenésre. Nehezen képzelhető el, hogy Szép-kártya nélkül is hasonló összeget költsenek belföldön pihenésre, rekreációra a dolgozók. Nem mellesleg a kártya használata a belföldi szállodaforgalom 25 százalékát teszi ki, a családi tulajdonú, vidéki panziók, vendégházak esetében az arány a 40 százalékot is elérheti.
– Változnak a munkahelyi üdültetés adózási szabályai, a jövő évtől már nem 34,51, hanem 49,98 százalékos közteher mellett adhatják ezt a juttatást a munkáltatók – mondta lapunknak Fata László. A kafetéria-szakértő szerint éppen ezért 2017-től felértékelődik a Szép-kártya, amelyre a százezer forintos készpénz-kafetéria mellett a közszférában további százezer, a versenyszférában pedig 350 ezer forintot utalhat a foglalkoztató. De ha leradírozzák a térképről a pihenőkártyát is, nem marad kedvező adózási feltételek mellett adható juttatási forma pihenésre. A szakértő felidézte: 2012 januárjában vezették be a Szép-kártya rendszerét, s mivel az első körben kibocsátott plasztikkártyák ötéves érvényessége hamarosan lejár, azok cseréje miatt is fontos lenne mielőbb tisztán látni. Mint mondta, a munkáltatók célja kevesebb ráfordítással több értéket adni, azon belül kiemelten támogatják a dolgozók üdülését, kikapcsolódását, így azonban meg lesz kötve a kezük.
Figyelemre méltó, hogy a sajtóhírekre rendszerint felettébb érzékeny Nemzetgazdasági Minisztérium nem cáfolta a Szép-kártya 2018-as kivezetéséről szóló értesülésünket, ezt más tárca vagy kormánytag sem tette meg. Lapunk arra kérte a Varga Mihály vezette minisztériumot, hogy reagáljon az információnkra, de lapzártánkig nem érkezett válasz.
