A képviselők 131 – kormánypárti és egy független – igen szavazattal, 38 nem ellenében, 25 – jobbikos és egy LMP-s – tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.
A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.
A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben.
A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.
A NAV ebben az esetben ellenőrzés és szankcionálás helyett önellenőrzést javasol, és szükség szerint közvetlen szakmai támogatást is nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére. Az adóhatóság emellett vállalja, hogy jövőre elkészíti az szja-bevallásukat azoknak, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást, vagy ezt a munkáltató nem vállalta.
A kisvállalati adót (kiva) érintő módosítással a kormány a gyors növekedésű középvállalkozásokat is támogatni szeretné, ezért emelte a használhatóság értékhatárát, így a belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, ugyanakkor a cégek mindaddig a kivában maradhatnak, amíg el nem érik az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget.
A köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is: a különböző jövedelmeket terhelő eddigi öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn. Emellett 2017-től senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos mértékű ehót fizetnie.
Jövőre a vendéglátóhelyek adókedvezményt vehetnek majd igénybe az élőzene-szolgáltatás költségeire, a kedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka lehet.
Az első házasok havi 5000 forintos kedvezménye a jövő évtől akkor is 24 hónapig lesz igényelhető, ha az érintettek előtt megnyílik a családi adókedvezmény lehetősége is.
A tartós befektetési számlák esetében lehetővé válik, hogy a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak végén az összeg egy részét adómentesen kivehesse, a többit pedig továbbra is leköthesse.
A startup cégekbe fektető vállalkozásokat adókedvezmény segíti majd, amivel 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni évente húszmillió forintig.
Szintén változást jelent, hogy a kabinet a piaci szereplők kérésére jövő év június végére tolta az étel- és italautomaták úgynevezett automata felügyeleti egységének bevezetését, továbbá szintén a piaci igényekre hallgatva csak 2017 áprilisában lépnek hatályba az új jövedékiadó-törvény főbb rendelkezései. Tállai András adóügyekért felelős államtitkár a javaslat általános vitájában elmondta, január 1-jén lekerül az ár a dohánytermékekről, de az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre az új jövedéki törvény április 1-jei hatálybalépésével állnak át.
A kormány képviselője ekkor beszélt arról is, hogy a megbízható adózók további előnyöket kaphatnak: az automatikus fizetési könnyítés keretében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőségük lesz, emellett az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik, amellyel szélesebb kör számára válik elérhetővé a kedvezmény.
Szigorította a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályokat kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
Pintér Sándor belügyminiszter – az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító – javaslatát kormánypárti és jobbikos szavazatokkal fogadta el a Ház, a minősített többséget igénylő rendelkezések 155 igen és 44 nem szavazatot, az egyszerű többséggel elfogadható passzusok 155 igen, valamint 40 nem voksot kaptak.
A képviselők rögzítették, hogy az előre fizetett szolgáltatások előfizetője az előfizetését nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha – a beazonosításhoz szükséges adatokkal együtt – a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. Ennek elmaradása esetén utóbbi 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést. A közeli hozzátartozó nem minősül harmadik személynek.
Kikötötték azt is, hogy a szolgáltatók kötelesek az előfizetők megfelelő adatait előzetesen ellenőrizni és rögzíteni. Ennek hiánya kizárja a szerződéskötést.
A meglévő előfizetők személyazonosságát is ellenőrizni kell, erről a törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül értesítik a feltöltőkártyás ügyfeleket. Ha az ellenőrzés 2017. július 1-jéig nem sikerül, megszűnik az előfizetés.
A törvény rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben határozza meg, legfeljebb hány feltöltős SIM-kártyás szerződést köthet egy-egy előfizető. Akinek a megszabottnál több van, az 2017. június 30-ig köteles nyilatkozni arról, hogy melyeket kívánja fenntartani.
A szabályozás kitér arra is, hogy a szolgáltatónak jeleznie kell a rendvédelmi szerveknek, ha az azonosító adatok valódiságát illetően vagy az előfizetővel kapcsolatban kétség, bűncselekmény gyanúja merül fel.
A módosítások a rendőrségi törvényt is érintik. A terrorizmus megelőzéséért a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.
Új elem az is, hogy – legfeljebb 30 évig – korlátozzák egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak – például építési tervdokumentációjának – a megismerhetőségét.
Többéves előkészület után új polgári perrendtartási (Pp.) törvényt fogadott el az Országgyűlés kedden.
A törvénykönyvet 130 igen, 31 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett szavazta meg a Ház.
Az új kódex elfogadását az indokolta, hogy a jelenlegi, az 1950-es években elfogadott és sokszor módosított polgári perjogi törvénykönyv helyett – amely napjainkban évente 230 ezer polgári per és több mint egymillió nem peres eljárás keretét adja – a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodó jogszabály lépjen hatályba.
Az új jogszabály egyik kiemelt célja a jogviták ésszerű időn belüli lezárása.
Az új polgári eljárási kódex 2018 januárjától hatályos.
A tiszti főorvos járványügyi jogköreinek erősítéséről, a leletkiadás rendjéről és új pszichoaktív anyagok kábítószerré minősítéséről döntött kedden az Országgyűlés kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosításával a kormány kezdeményezésére.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere indítványát 156 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadta el a Ház.
A képviselők lehetőséget teremtettek arra, hogy az országos tiszti főorvos közvetlen, országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendeljen el. Ezt egy esetleges járványveszély kockázatainak a minimálisra csökkentésével és a hazai járványügyi biztonság változatlan fenntartásával indokolták.
Szabályozták azt is, hogy az egészségügyért felelős miniszter jogosult az egy megyét érintő egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére.
Egyértelműsítették az egészségügyi szolgáltatók számára a leletkiadás szabályait, hogy a beteg szabályozott módon – minden intézményben ugyanolyan eljárással – ismerhesse meg az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményeit.
Emellett 13 új pszichoaktív anyag esik szigorúbb – a kábítószerekkel egyező – elbírálás alá.
November 30-án létrejöhetnek a tankerületi központok az oktatási tárgyú törvények módosítása révén, amelyet 129 igen, 34 nem szavazattal, 29 – jobbikos és LMP-s – tartózkodás mellett fogadott el kedden az Országgyűlés.
A változtatás értelmében – a január 1-jei korábbi időpont helyett – már november 30-tól megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakulása, azaz szétválása 58 tankerületi központra, hogy az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézményeknél végre lehessen hajtani. A módosítást indokolják a települési önkormányzati működtetési feladatok megszűnésével együtt járó feladatok is.
