Energiahatékonyság: nem érünk célt?

Szinte bizonyos, hogy Magyarország nem lesz képes teljesíteni az előírt energia­megtakarítási célokat.

A pénz felhasználásának eredményességét tovább rontja, hogy a lakosság esetében a vissza nem térítendő támogatásokhoz jelentős önerő társulna. A korábbi elképzeléseknek megfelelően ugyanis a magánházak energiatakarékossági beruházásainak támogatása során csak 30 százalék körüli arányt tett volna ki a vissza nem fizetendő támogatás, a többit az önerőből és kölcsönből állták volna. Így garantált lett volna a pénzek takarékos elköltése, és a pályázati pénzek jelentős magántőkét is „megmozgattak” volna. Ehhez képest az állami korszerűsítések esetében nincs önerő. Ezért nem a spórolásra, hanem a források maradéktalan elköltésére ösztönöznek a pályázatok.

Hozzáértők úgy vélik: a kormányon belüli megosztottság is hozzájárul ahhoz, hogy országunk a következő négy évben képtelen lesz teljesíteni az uniós energiatakarékossági elvárást. Eddig ugyanis főként azért nem értük el a kitűzött célt, mert a fejlesztési tárca ugyan egymást követően dolgozza ki az új megtakarítási támogatásokat, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter rendre megtorpedózza a kezdeményezéseket.

Lázár egyébként korábban azt állította, hogy az unió nem is engedélyezné a háztartások közvetlen támogatását vissza nem térítendő forrásokkal. Ám ezt a kijelentését egy uniós állásfoglalás megcáfolta, amiből kiderült, hogy az EU kifejezetten javasolja a házfelújításokat a Kehop-keretből. Több szakember ugyanakkor úgy látja: a Miniszterelnökség azért ragaszkodik a forrás központi felhasználásához, mert a pénz könnyebben juttatható állami megrendeléseken keresztül a kormányközeli vállalkozói körökhöz, mint abban az esetben, ha elaprózott lakossági beruházásokon át próbálnák „baráti” vállalkozókhoz irányítani az összeget.

Az Európai Unió energiahatékonysági irányelvét eredetileg 2014-ben kellett volna átültetni a magyar jogrendbe. A kormányzat azonban egy évet késett, s még mindig nincsenek kiírva azok a pályázatok, amelyek szükségesek lennének a megtakarítások eléréséhez. Az irányelv Magyarország számára évi másfél százalékos energiafogyasztás megspórolását szabja meg. A megtakarított mennyiségnek évről évre össze kellene adódnia. Így 2020-ra évi 154 petajoule energiával kevesebbet kellene felhasználnia az országnak. Ám az eddigi megtakarítások meg sem közelítik a kitűzött célt. Jelenleg évente mintegy 963 petajoule az ország energiafogyasztása.