A környezetvédő szervezet szerint 5-12 millió tonna mikroszemcsés golyó kerül évente az óceánokba.
A londoni Imperial College oceanográfusa, Erik Van Sebille szerint „ezek a kis golyócskák valószínűleg a legveszélyesebbek”. Minél kisebb ugyanis a műanyag, annál veszélyesebb. Az állatok többsége nem nyelne le egy nejlonzacskót, de könnyebben bekapják a kicsiny műanyagokat” – hangsúlyozta a Greenpeace Temzén horgonyzó hajóján, az Esperanzán tartott sajtótájékoztatón.
A 0,1 milliméternél kisebb átmérőjű golyócskák számos kozmetikai termékben, például a bőrradírban, de a tusfürdőkben és a fogkrémekben is megtalálhatók.
Egy 125 milliliteres tubus bőrradír akár több százezer polietilén mikrogolyót is tartalmazhat – magyarázta David Santillo, az Exeteri Egyetem kutatója.
A golyócskák túl kicsik ahhoz, hogy fennakadjanak a szennyvízszűrőkön, más szennyező anyagokkal együtt a folyókba, majd az óceánokba kerülnek, megmérgezve a mikroplanktonokat, a rákokat és a halakat.
A brit kormány a tervek szerint decemberben kezd három hónapos konzultációt a mikroszemcsés golyók betiltásáról. A Greenpeace más környezetvédő szervezetekkel e termékek teljes betiltását szeretné elérni. A civil szervezet az Egyesült Államokra hivatkozik, amely 2015 decemberében tiltotta be a mikroszemcsés golyókat. Franciaországban a biológiai sokszínűségről idén elfogadott törvény 2018-tól tiltja meg gyártásukat, kivéve a mosóporokban és a tisztítószerekben lévőkét.
Az esetleges nagy-britanniai betiltást megelőzve a Tesco üzletlánc vállalta, hogy az év végéig minden mikroszemcsés golyót tartalmazó terméket levesz a polcairól – jelentette be csütörtökön Tim Smith, a cég minőségért felelős igazgatója.
Egyes kozmetikai cégek is reagáltak. A Colgate–Palmolive állítása szerint 2014 vége óta nem használ mikrogolyókat termékeiben, a Johnson & Johnson vállalta, hogy 2017-től felhagy vele. A Procter & Gamble közölte, hogy megkezdte az ilyen termékek kivonását, bár szerinte „ezek az emberre veszélytelenek”.
A Greenpeace szerint a mikrogolyók hatása az emberre „további kutatásokat igényel”. A műanyagszennyezés azonban kézzelfogható következményekkel jár a tengeri élőlényekre. Erik Van Sebille szerint az osztrigák az óceánok egyes részein nem szaporodnak.
John Sauven, a Greenpeace nagy-britanniai igazgatója szerint – aki az Ellen McArthur Alapítvány tanulmányára hivatkozott – „2025-ig minden három tonnányi halra egy tonna műanyag jut majd a tengerekben”. A jelentés szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.
Van Sebille szerint a műanyagok nem tűnnek el a tengerekből. „Lehet, hogy egyszer a baktériumok az evolúció következtében elkezdenek műanyaggal táplálkozni. Ez viszont több száz évig is eltarthat”.
