Ötéves a korrupció elleni összefogás Magyarországon – ebből az alkalomból trombitálták össze a sajtó képviselőit csütörtök délelőttre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) üvegtermébe. Díszes társaság gyűlt össze, a Belügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és az ÁSZ közösen értékelte a korrupció elleni együttműködés eredményeit. A felszólalónként 10 perces keretet nem tudta mindenki megtölteni tartalommal, de ezen aligha akadt fenn bárki is. Ahol mindennapos a megvesztegetés, a hűtlen kezelés, a mutyizás, ott kétkedve fogadják Pintér Sándor gondolatait: a belügyminiszter szerint Magyarországnak a világ legkevésbé korrupcióval fertőzött országai közé kell kerülnie.
A szavaknál nagyobb lenne a tettek ereje, de az ügyeskedés elleni harcot a tárcavezető az elektronikus sebességmérésben és útdíjfizetésben látja. Pozitív példaként említette még az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), amely egyébként szakértők szerint nem rossz ötlet, de a szigorítások után még mindig kijátszható. A dicsőségtablóról végül nem hagyta le Pintér az adóhivatalhoz bekötött online pénztárgépeket és a jövő évtől kötelező elektronikus számlázást sem.
Domokos László, a számvevőszék elnöke szerint a korrupció olyan, mint egy betegség, jobb megelőzni. Nem az a kérdés, hogy van-e korrupció, hanem az, hogy fel tudunk-e hatékonyan lépni ellene. Ezért kulcsfontosságú a kontrollok és védelmi rendszerek fejlesztése. Arról is beszélt, hogy az ÁSZ azon dolgozik, a 2024-es budapesti olimpia előkészítése során biztosított legyen az átláthatóság, sikeres pályázás esetén pedig a lebonyolítás során is maradéktalanul érvényesüljön a transzparencia. Domokos szavai szerint az Állami Számvevőszék 10 éve fordít kiemelt figyelmet a korrupció elleni küzdelemre. Idén immár hatodszor készítette el a szervezet az integritás felmérést, melyben a magyar közszféra korrupciós kockázatait értékeli. Az adatfelvételben több mint 3000 költségvetési szerv vett részt kitöltőként.
Hajnal Péter, a Kúria tanácselnöke, Lajtár István legfőbb ügyészhelyettes és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is elmondta, ki-ki mit tesz a maga szervezetében az átláthatóság növeléséért, a szürke zónák eltüntetéséért. Handó szerint az integritás az, amikor akkor is helyesen cselekszünk, ha senki sem látja.
Egyetértési szándékát fejezi ki a korrupcióellenes küzdelemben a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is. Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke elmondta: 28 ezer hazai, illetve európai uniós felhívás jelenik meg itthon évente, ezzel a magyar GDP 5 százalékát kitevő közpénz kerül közbeszerzések útján ajánlattevőkhöz, vagy ha úgy tetszik, a megrendelőktől a kivitelezőkhöz. Éppen ezért világították át az információbiztonságot, akciótervvel álltak elő az eddigi hibák kijavítására.
Mintegy 250 ügyben nyomoztak, ezek 30-90 napon belül elkészített jegyzőkönyvvel zárultak. Jogorvoslati eljárást kezdeményeztek 52 esetben, 38-nál tettek büntetőfeljelentést. Öt esetben kértek törvényességi felügyeletet a Cégbíróságtól, kétszer pedig a Nemzeti Nyomozóirodához fordultak offshore-hátterű vállalkozások miatt. Windisch László, a jegybank alelnöke nem készült hasonlóan részletes számsorral, de biztosította a megjelenteket afelől, hogy az MNB közreműködik a korrupciómegelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, saját stratégiájában pedig kiemelt helyet kap a korrupció megelőzése.
