Drasztikusan zuhantak az elmúlt két évben a földgáz- és villamosenergia-beszerzési árak. A gáz és az áram esetében a lakosság körében egyaránt 20-30 százalékos tarifacsökkentésre lett volna lehetőség. A kormány azonban már több mint két éve nem mérsékelte a háztartásienergia-díjakat, csak ígérgette a csökkentést. Most viszont, hogy néhány hónapja enyhe áremelkedés következett be az energiapiacon, már a rezsicsökkentés megvédéséről, esetleges áremelési kényszerről beszél a kabinet. Miközben a gáz és az áram beszerzési ára még mindig alatta van a 2013-as érdemi rezsimérséklés idején mért szintnek. Így a kormányzatnak valójában nincs mitől megvédenie a lakosságot – állítják szakértők.
Az elemzőket annak kapcsán kérdeztük meg, hogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában közölte: a kormány megvédi a rezsicsökkentés terén elért eddigi eredményeket, lakossági áremelkedés tehát nem várható. A miniszter kifejtette: ha a számok azt mutatják, hogy az energiaárak stagnálnak vagy kedvezően változnak, akkor lesz lehetőség a rezsicsökkentési program folytatására. Az ipari rezsicsökkentésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta a miniszter, hogy az unió kifejezetten figyel erre, mert inkább piacszabályozási kérdésnek tekinti, mintsem energiaügynek. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt évek során jelentősen visszaestek az energiavásárlási költségek. Seszták úgy fogalmazott: „a szabadpiaci termékárak az elmúlt két évben a hazai szervezett árampiacon 10-15 százalékkal, a mértékadó nemzetközi gáztőzsdén 20-25 százalékkal csökkentek, ezért az ipari fogyasztók a korábbi évekhez képest jelentősen olcsóbban juthattak hozzá a villamos energiához.”
Pletser Tamás, az Erste Bank energiapiaci elemzője a téma kapcsán lapunknak elmondta: 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez idén augusztusra 11 euróra esett – míg mostanra 17 euróra növekedett. Az áram ára az azonnali piacokon három évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, ez év nyarán 27 euróért kereskedtek vele. Most 40 euró környékén mozog az ár. Így mindkét energiatípus esetében lett volna lehetősége a kormányzatnak a tarifacsökkentésre, ha az a szándékában állt volna, s az árak még most sem teszik szükségessé az emelést. A szakember hozzátette: a gáz esetében a lakossági végfelhasználói díjak hozzávetőleg 50 százalékát a hálózati fenntartási költségek teszik ki, míg az áram esetében ez a tétel eléri a 60 százalékot, s ezek állandó, az energiabeszerzési árak alakulásától független költségelemek.
Seszták Miklós az interjúban kiért az állami energetikai vállalat, vagyis a Magyar Villamos Művek csoport lehetőségeire is. Elmondta: a társaságnak szintén válaszolnia kell a XXI. század kihívásaira, és a 2016–2020-as stratégiájában ezt meg is teszi. Kiemelte: Magyarországon épül fel a világon elsőként a hálózati termelésre képes, úgynevezett áramból gáz típusú erőmű. Elmondta, hogy uniós program keretében egy Budapesten létesítendő hulladékhasznosító erőmű építésére ötvenmilliárd forintot különítettek el. A kormány elképzeléseiben feltétlenül szerepel a hulladék energetikai célú felhasználása, tehát mindenképpen épül egy második égető a fővárosban. Hogy ez szennyvíziszap és egyéb hulladék égetésére is alkalmas lesz-e, hogy a már meglévő rákospalotai mellé vagy Csepelre, esetleg Budapest más területére kerül, annak rövidesen el kell dőlnie.
