Nagy nehezen megállapodtak a jövő évi bérekről

Két lépcsőben nő a minimálbér és a garantált bérminimum, ugyanígy csökkennek a járulékok is.

Hajdú Péter
2016. 11. 22. 8:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár aláírja a bérmegállapodást, nem elégedett az egyezséggel a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) – ezt közölte lapunk érdeklődésére Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

A következő két évre szóló bértárgyalások ma reggel zárultak eredménnyel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén, miután a kormány némileg engedett a munkáltatói járulékterhek csökkentésénél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy az egyezség értelmében jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 százalékos lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre a tervezett 4 helyett 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak (a munkaadói oldal a legutóbbi egyeztetésen 6 százalékot kért), 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ez utóbbinál van egy olyan kitétel, miszerint ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó átlagbér növekedése meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Így 2018-ban 2,5 százalékos lehet a mérséklődés. A kormány vállalta továbbá azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról.

– Féltjük a kis- és a közepes vállalkozásokat, de a társadalmi békéért utolsóként a VOSZ is elfogadta a megállapodást – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Dávid Ferenc. A tervezett munkáltatóijárulék-csökkentést így is kevésnek tartják, a mostani egyezség pedig szerintük veszélyes helyzetbe hozhatja a kis- és a közepes vállalkozásokat. A minimálbér 15, illetve a garantált bérminimum 25 százalékos emelése ugyanis az e fölötti béreket is felfelé nyomja, és egyelőre azt sem tudni, hogy a magasabb bérek milyen áremelési folyamatot indíthatnak el a vállalkozásoknál – sorolta a főtitkár az aggályokat. Szerinte a most rögzített béremelés nem jár kellő mértékű ellensúlyozással, de látva a kormány, a szakszervezetek és a többi munkáltatói szervezet megállapodását, abból végül a VOSZ sem akart kimaradni.

– Azért is érthetetlen számomra, hogy a kormány miért nem támogatta a bérjárulékcsökkentéssel kapcsolatos – mindössze egy százalékponttal nagyobb – javaslatunkat, mert a költségvetés várhatóan nem kerül rosszabb helyzetbe a mostani változtatásokkal. Hiszen a bérként kifizetett többlet a személyi jövedelemadón, a jövedéki adón, és nem utolsósorban az általános forgalmi adón keresztül jelentős plusz bevételt jelent majd a büdzsének. De azért is furcsállom ezt a hozzáállást, mert lépten-nyomon azt halljuk, hogy van pénz. Ezért jutott pénz a már említett tao csökkentésre, vagy a minap bejelentett plusz nyugdíjemelésre. A kisebb vállalkozások stabilitásának megteremtésére azonban sajnálatosan nem jutott elegendő pénz.

A bérmegállapodást a tervek szerint csütörtökön írják alá a szociális partnerek.

Teljesül a munkavállalói oldal stratégiai célja, vagyis az, hogy 2018 végére a minimálbér nettó értéke érje el az egy főre számított létminimumot – erről már Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke beszélt lapunknak. Kifejtette: ezzel igazoltnak látják azt a tavalyi követelésüket, hogy szükség van több évre szóló bérfelzárkóztatási programra, és aki teljes munkaidőben, nyolc órában dolgozik, az legalább a megélhetési költségeket keresse meg. Szakítani kellett ugyanis azzal a gyakorlattal, ami az alacsony bérekkel csábította a befektetőket, most egy bérnövekedés által vezérelt pályára állhat a gazdaság – tette hozzá.

Kordás László felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a bérharc folytatódik, hiszen bár a minimálbérben és a garantált bérminimumban megegyeztek, ezt az egyes munkahelyeken kell „aprópénzre” váltani, vagyis ott kell a minimálbér feletti keresetek növeléséről megállapodni.

Kérdésünkre elmondta: ezúttal országos bérajánlást nem fogadtak el, ami segíthette volna a helyi béralkukat, de azt Varga Mihály elképzelhetőnek nevezte a VKF ülésén, hogy a közszférában, illetve a közszolgáltató cégek esetében (például a vasút, a posta vagy a helyi közlekedési cégek esetében) később pótolják.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.