Nagy nehezen megállapodtak a jövő évi bérekről

Két lépcsőben nő a minimálbér és a garantált bérminimum, ugyanígy csökkennek a járulékok is.

Bár aláírja a bérmegállapodást, nem elégedett az egyezséggel a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) – ezt közölte lapunk érdeklődésére Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

A következő két évre szóló bértárgyalások ma reggel zárultak eredménnyel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén, miután a kormány némileg engedett a munkáltatói járulékterhek csökkentésénél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy az egyezség értelmében jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 százalékos lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre a tervezett 4 helyett 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak (a munkaadói oldal a legutóbbi egyeztetésen 6 százalékot kért), 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ez utóbbinál van egy olyan kitétel, miszerint ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó átlagbér növekedése meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Így 2018-ban 2,5 százalékos lehet a mérséklődés. A kormány vállalta továbbá azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról.

– Féltjük a kis- és a közepes vállalkozásokat, de a társadalmi békéért utolsóként a VOSZ is elfogadta a megállapodást – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Dávid Ferenc. A tervezett munkáltatóijárulék-csökkentést így is kevésnek tartják, a mostani egyezség pedig szerintük veszélyes helyzetbe hozhatja a kis- és a közepes vállalkozásokat. A minimálbér 15, illetve a garantált bérminimum 25 százalékos emelése ugyanis az e fölötti béreket is felfelé nyomja, és egyelőre azt sem tudni, hogy a magasabb bérek milyen áremelési folyamatot indíthatnak el a vállalkozásoknál – sorolta a főtitkár az aggályokat. Szerinte a most rögzített béremelés nem jár kellő mértékű ellensúlyozással, de látva a kormány, a szakszervezetek és a többi munkáltatói szervezet megállapodását, abból végül a VOSZ sem akart kimaradni.

– Azért is érthetetlen számomra, hogy a kormány miért nem támogatta a bérjárulékcsökkentéssel kapcsolatos – mindössze egy százalékponttal nagyobb – javaslatunkat, mert a költségvetés várhatóan nem kerül rosszabb helyzetbe a mostani változtatásokkal. Hiszen a bérként kifizetett többlet a személyi jövedelemadón, a jövedéki adón, és nem utolsósorban az általános forgalmi adón keresztül jelentős plusz bevételt jelent majd a büdzsének. De azért is furcsállom ezt a hozzáállást, mert lépten-nyomon azt halljuk, hogy van pénz. Ezért jutott pénz a már említett tao csökkentésre, vagy a minap bejelentett plusz nyugdíjemelésre. A kisebb vállalkozások stabilitásának megteremtésére azonban sajnálatosan nem jutott elegendő pénz.

A bérmegállapodást a tervek szerint csütörtökön írják alá a szociális partnerek.

Teljesül a munkavállalói oldal stratégiai célja, vagyis az, hogy 2018 végére a minimálbér nettó értéke érje el az egy főre számított létminimumot – erről már Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke beszélt lapunknak. Kifejtette: ezzel igazoltnak látják azt a tavalyi követelésüket, hogy szükség van több évre szóló bérfelzárkóztatási programra, és aki teljes munkaidőben, nyolc órában dolgozik, az legalább a megélhetési költségeket keresse meg. Szakítani kellett ugyanis azzal a gyakorlattal, ami az alacsony bérekkel csábította a befektetőket, most egy bérnövekedés által vezérelt pályára állhat a gazdaság – tette hozzá.

Kordás László felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a bérharc folytatódik, hiszen bár a minimálbérben és a garantált bérminimumban megegyeztek, ezt az egyes munkahelyeken kell „aprópénzre” váltani, vagyis ott kell a minimálbér feletti keresetek növeléséről megállapodni.

Kérdésünkre elmondta: ezúttal országos bérajánlást nem fogadtak el, ami segíthette volna a helyi béralkukat, de azt Varga Mihály elképzelhetőnek nevezte a VKF ülésén, hogy a közszférában, illetve a közszolgáltató cégek esetében (például a vasút, a posta vagy a helyi közlekedési cégek esetében) később pótolják.

###HIRDETES2###