– Azért is érthetetlen számomra, hogy a kormány miért nem támogatta a bérjárulékcsökkentéssel kapcsolatos – mindössze egy százalékponttal nagyobb – javaslatunkat, mert a költségvetés várhatóan nem kerül rosszabb helyzetbe a mostani változtatásokkal. Hiszen a bérként kifizetett többlet a személyi jövedelemadón, a jövedéki adón, és nem utolsósorban az általános forgalmi adón keresztül jelentős plusz bevételt jelent majd a büdzsének. De azért is furcsállom ezt a hozzáállást, mert lépten-nyomon azt halljuk, hogy van pénz. Ezért jutott pénz a már említett tao csökkentésre, vagy a minap bejelentett plusz nyugdíjemelésre. A kisebb vállalkozások stabilitásának megteremtésére azonban sajnálatosan nem jutott elegendő pénz.
A bérmegállapodást a tervek szerint csütörtökön írják alá a szociális partnerek.
Teljesül a munkavállalói oldal stratégiai célja, vagyis az, hogy 2018 végére a minimálbér nettó értéke érje el az egy főre számított létminimumot – erről már Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke beszélt lapunknak. Kifejtette: ezzel igazoltnak látják azt a tavalyi követelésüket, hogy szükség van több évre szóló bérfelzárkóztatási programra, és aki teljes munkaidőben, nyolc órában dolgozik, az legalább a megélhetési költségeket keresse meg. Szakítani kellett ugyanis azzal a gyakorlattal, ami az alacsony bérekkel csábította a befektetőket, most egy bérnövekedés által vezérelt pályára állhat a gazdaság – tette hozzá.
Kordás László felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a bérharc folytatódik, hiszen bár a minimálbérben és a garantált bérminimumban megegyeztek, ezt az egyes munkahelyeken kell „aprópénzre” váltani, vagyis ott kell a minimálbér feletti keresetek növeléséről megállapodni.
Kérdésünkre elmondta: ezúttal országos bérajánlást nem fogadtak el, ami segíthette volna a helyi béralkukat, de azt Varga Mihály elképzelhetőnek nevezte a VKF ülésén, hogy a közszférában, illetve a közszolgáltató cégek esetében (például a vasút, a posta vagy a helyi közlekedési cégek esetében) később pótolják.
###HIRDETES2###
