Bár a kormányzat októberre ígérte a kamatmentes hitelprogram elindítását a lakások energiatakarékossági célú felújításához, a mai napig sem kezdődött meg a kölcsönök folyósítása, és azt sem lehet tudni, hogy beindul-e valaha a nyáron beharangozott hitelezési konstrukció – értesült lapunk iparági forrásokból.
Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője elmondta: óriási hibát követne el a kormány, ha korábbi ígéreteivel ellentétben nem indítaná be a hitelprogramot. A hazai lakásállomány döntő hányada ugyanis silány műszaki állapotban van, energiapazarlón fenntartott, és emiatt alapos felújításra szorul. Az átépítést a családok többsége nem képes önerőből megoldani. A lakások energetikai felújítását célzó uniós operációs programokban az eredeti elképzelések szerint a vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint lett volna. A kormány azonban tavaly ősszel úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló pénzből nem a lakosságot segíti, hanem a középületeket korszerűsíti, s ezért átírta, majd újból engedélyeztetni próbálta Brüsszellel az érintett programokat, amelyeket egyszer már jóváhagyott az Európai Unió.
A pénz felhasználásáról még zajlik az egyeztetés az EU-val. A szakma és a lakosság körében óriási felháborodást váltott ki az uniós források elvonása a háztartásoktól. Vélhetően ezért jelentette be a kormányzat a nyár közepén, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. közreműködésével kamat nélküli, de visszatérítendő hitelt biztosít egy nagyszabású hitelprogram keretében a családoknak az otthonaik felújításához.
Az MFB korábban úgy tájékoztatott, októbertől lett volna elérhető nullaszázalékos kamattal az energiahatékonysági célú beruházásokhoz igényelhető, lakóépületeket érintő új hitel, amellyel a pénzintézet szerint több mint 50 ezer lakás, illetve családi ház energetikai felújítása lett volna megvalósítható a következő években. A program keretösszege 115 milliárd forint lett volna, amelyet a kereslet függvényében 20 milliárd forinttal bővíthetőre terveztek. A hitelt egyebek mellett igényelni lehetett volna a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési, illetve melegvíz-rendszerek korszerűsítésére vagy például napkollektoros rendszerek telepítésére.
A kölcsönt magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek vehették volna fel, családi házak esetében maximum 10 millió, társasházaknál lakásonként maximum hétmillió forint erejéig. Az MFB korábban azt ígérte, hogy a hitel minimum 10 százalék saját forrás mellett legfeljebb húszéves futamidőre lesz elérhető az úgynevezett MFB-pontok hálózatán keresztül országszerte, több száz pénzintézeti fiókban.
A program legjelentősebb célcsoportját – a bank közlése alapján – a „kockaházak” tulajdonosai jelenthették volna, az ilyen otthonok hozzávetőleg 60 százaléka ugyanis a megépítése óta nem esett át energetikai korszerűsítésen. Emellett ebben a körben a legmagasabb az energiamegtakarítási potenciál, mivel itt a legmagasabbak a rezsiköltségek.
Párdi Zsófia elmondta, a lakásfelújítások nemcsak a családok életkörülményeit, életminőségét javítanák, hanem segítenék az építőipar fellendülését, és a megfelelő keretek között felhasználható hitelek hozzájárulhatnának a gazdaság kifehérítéséhez is. Csakúgy, mint az építőanyagok és a felújításhoz kapcsolódó költségek általános forgalmi adójának csökkentése, amit a szakma már hosszú ideje próbál elérni.
Egyes szakértők úgy vélik ugyanakkor, kérdéses lenne a hitelprogram sikere. A kölcsönök felvételébe ugyanis a devizahiteles tapasztalatokból okulva ma már sokan nem mernek belevágni, még akkor sem, ha annak a kamata nulla. Mivel számos család attól tart: olyan pénzügyi helyzetbe kerülhet, hogy nem lesz képes törleszteni a felvett összeget, ezért veszélybe kerül az otthona. Emiatt sokan hitelből bele sem kezdenek a lakásuk korszerűsítésébe. Így kétséges, hogy a kamatmentes hitelkonstrukcióban valóban megvalósulna a kormány által előre jelzett több mint 50 ezer lakás, illetve családi ház energetikai felújítása.
Szakmai számítások szerint évente hozzávetőleg 100 ezer lakás felújítására lenne szükség ahhoz, hogy a hazai 4,3 milliós ingatlanállomány belátható időn belül megújuljon. A lakásállomány megközelítőleg 70 százaléka szorulna sürgősen modernizálásra. Magyarországon a lakosság energiaigénye az épületek leromlott állapota miatt az összes felhasználás 30 százalékát teszi ki.
