A kölcsönt magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek vehették volna fel, családi házak esetében maximum 10 millió, társasházaknál lakásonként maximum hétmillió forint erejéig. Az MFB korábban azt ígérte, hogy a hitel minimum 10 százalék saját forrás mellett legfeljebb húszéves futamidőre lesz elérhető az úgynevezett MFB-pontok hálózatán keresztül országszerte, több száz pénzintézeti fiókban.
A program legjelentősebb célcsoportját – a bank közlése alapján – a „kockaházak” tulajdonosai jelenthették volna, az ilyen otthonok hozzávetőleg 60 százaléka ugyanis a megépítése óta nem esett át energetikai korszerűsítésen. Emellett ebben a körben a legmagasabb az energiamegtakarítási potenciál, mivel itt a legmagasabbak a rezsiköltségek.
Párdi Zsófia elmondta, a lakásfelújítások nemcsak a családok életkörülményeit, életminőségét javítanák, hanem segítenék az építőipar fellendülését, és a megfelelő keretek között felhasználható hitelek hozzájárulhatnának a gazdaság kifehérítéséhez is. Csakúgy, mint az építőanyagok és a felújításhoz kapcsolódó költségek általános forgalmi adójának csökkentése, amit a szakma már hosszú ideje próbál elérni.
Egyes szakértők úgy vélik ugyanakkor, kérdéses lenne a hitelprogram sikere. A kölcsönök felvételébe ugyanis a devizahiteles tapasztalatokból okulva ma már sokan nem mernek belevágni, még akkor sem, ha annak a kamata nulla. Mivel számos család attól tart: olyan pénzügyi helyzetbe kerülhet, hogy nem lesz képes törleszteni a felvett összeget, ezért veszélybe kerül az otthona. Emiatt sokan hitelből bele sem kezdenek a lakásuk korszerűsítésébe. Így kétséges, hogy a kamatmentes hitelkonstrukcióban valóban megvalósulna a kormány által előre jelzett több mint 50 ezer lakás, illetve családi ház energetikai felújítása.
