A lap pénteki számában megjelent cikkben Győrffy Balázs ezt a foglalkoztatási forma kiszorító hatásával indokolta, mondván, a programban kapható bér elmarad ugyan a minimálbértől, de nem eléggé ahhoz, hogy ne legyen vonzóbb annál a bérnél, amelyhez esetleg a nagyobb erőfeszítést igénylő mezőgazdasági munkával juthatnának hozzá az érintettek.
Azt javasolják, hogy az állam – a közfoglalkoztatási díjnak megfelelően – részben vagy egészben vállalja át azok bérének közterheit, akiket az őket kikérő vállalkozónak kiközvetít a munkaügyi központ. Az is szerepel felvetéseik között, hogy a kézimunka-igényes mezőgazdasági műveletek idején úgy ütemezzék a közfoglalkoztatási programot, hogy ne vegyen el munkaerőt a gazdasági szférától, illetve szükségesnek látják felülvizsgálni a szociális szövetkezetek működésével kapcsolatos pályázatok rendszerét is.
A szakszervezetek is panaszkodtak
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetője október végén a jövő évi bértárgyalások kapcsán a Magyar Időknek arról beszélt, hogy álláspontjuk szerint a minimálbért 8, a szakmunkás-bérminimumot 13 százalékkal kellene megemelni. Indoklásuk szerint egyebek közt azért, hogy nagyobb legyen a bértávolság a közmunka és a munkaerőpiaci alsó kategóriák között, mert ez munkára ösztönözné az embereket.
