Túlárazott filmek MNB-s pénzből

430 millió forinttal támogatta a Vs.hu hírportál kiadóját, a New Wave Production Kft.-t a jegybank hat alapítványa.

A Magyar Nemzeti Bank hat Pallas Athéné alapítványa tavaly feltűnően nagy összeggel, 430 millió forinttal támogatta a Vs.hu hírportál kiadóját, a New Wave Production Kft.-t, hogy fontos társadalmi és gazdasági jelenségeket, problémákat mutassanak be a honlapon. Az összeget dokumentumfilmek és egyéb multimédiás tartalmak gyártására kapta a vállalkozás – közölte kérdésünkre az alapítványokat összefogó Optima Befektetési Zrt. Szerettük volna megtudni, mire költötték a hatalmas összeget a portálnál, de a szűkszavú válaszok miatt nem sikerült, így szakértőket kérdeztünk meg, mennyibe is kerülhet egy-egy film, illetve egyéb tartalom gyártása. Az eredmény azt mutatja, a csaknem félmilliárdos összeg negyedénél kevesebből is elő lehetett volna állítani az anyagokat. Azért különösen érdekes a támogatás felhasználása, mert a mintegy 270 milliárd forintból létrehozott alapítványok éppen annak a cégnek juttattak közpénzt, amely mögött egyes feltételezések szerint közvetve Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére áll, bár Szemerey ezt tagadta.

Amikor nekiálltunk a vizsgálódásnak, azt hittük, egyszerű lesz a dolgunk, hiszen az Optima kérdésünkre közölte, az alapítványok minden támogatási szerződés elszámolását szigorúan ellenőrzik, és minden esetben számlákkal alátámasztott tételes elszámolást kérnek. Meglepő volt, hogy ezek után mindössze négy használható adatot kaptunk, azt is egy hónap után, mert az Optima szerint túl sok mindenre kérdeztünk rá. Eszerint a 430 millió forint felhasználásával 68 videó készült, amelyből 29 dokumentumfilm, ezenkívül 232 cikk és 10 egyéb multimédiás anyag. A legfontosabb kérdésre, nevezetesen hogy mely filmeket és egyéb tartalmakat gyártottak a támogatásból, s azok egyenként mekkora költségvetéssel készültek, nem kaptunk választ.

Ezért filmes, dokumentumfilmes szakértőkhöz fordultunk, hogy a Vs.hu honlapon a video- és dokumentumfilm néven megjelentek gyártási költségét becsüljék meg. Az egyik, több évtizedes gyártási tapasztalattal rendelkező filmstúdió a videók és dokumentumfilmek gyártását darabonként 300 ezer és 1 millió forint körüli összegből vállalná. A cég vezetője hozzátette, azt is bele lehet magyarázni, hogy ennél sokkal többe került a gyártás, de a tényleges költségre vonatkozó becslésük reális. 1 millió forint körüli összeget mondott Sós Ágnes Balázs Béla-díjas dokumentumfilm-rendező is a filmek darabonkénti gyártási költségvetésre. Ő kiemelte, bár a filmek hossza néhány perctől egy óráig terjed, a költségeket nem ez határozza meg, hanem az elkészítésére fordított munkaidő, és a forgatáshoz, vágáshoz használt eszközök díja, amely jól megbecsülhető a megtekintett filmek alapján. Hozzátette, a honlapon megjelent filmek nem dokumentumfilmek, sokkal inkább tévés riporthoz hasonlíthatók. Kérdésünkre elmondta, negyedszázados szakmai pályafutása alatt készített húsz nagy dokumentumfilmet és számtalan kisebb alkotást, s azok költségvetése összesen nem éri el a 100 millió forintot. Mindez úgy, hogy a két utolsó alkotás európai szintű költségvetéssel készült, így jelentősen meghaladta a hazai finanszírozási szintet. E két film költségvetése magasabb, mint az általa készített összes többire fordított teljes összeg. Az arányok érzékeltetésére hozzátette, a dokumentumfilmek gyártási ideje minimum egy év, de akadt olyan is, amelyet hét évig forgattak. Kovács Kristóf Besence Open című, számtalan rangos fesztiválon sikeresen szereplő alkotása például négy évig készült, és mindössze 6 millió forintos támogatást kapott a mecenatúrától.

Ha mindezek alapján a videotartalmakat és „dokumentumfilmeket” is egységesen 1 millió forinttal számoljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy 68 millió forintból legyárthatók lettek volna. Ez persze lehetett volna kicsit több, hiszen vannak a filmek között külföldön forgatott alkotások is, de lényegesen nem emelkedhet az összeg. Az Optima által exkluzív multimédiás nagyriportnak – ez bújik meg az egyéb multimédiás tartalom kifejezés mögött – nevezett tíz alkotás költsége nehezen becsülhető, hiszen kérésünk ellenére azok címét és költségvetését sem közölték, de a honlapon a Mega kapcsoló alatti tartalmakról lehet szó. Ezen tartalmak az Optima tájékoztatása szerint az újságírói szövegen túl álló- és mozgóképes anyagok, hanghatások, animációk, térképes ábrázolások, adatmegjelenítések. Talán nem tévedünk sokat, ha úgy számolunk, hogy azok sem lehettek drágábbak a filmeknél, azaz a tíz nagy­riport hozzávetőleg 10 millió forintba kerülhetett. A 232 cikket darabonként 15 ezer karakteres terjedelemmel – ez egy hagyományos újság­oldalnak felel meg – és cikkenként 50 ezer forintos, tisztességes szerzői díjjal számolva 11,6 millió forintot kapunk.

Mindezt összeszámolva arra juthatunk, hogy a becsült gyártási költség valahol 90 és 100 millió forint között lehet, s akkor az esetlegesen megkövetelt önrészt még figyelembe sem vettük. Vagyis amíg a kifejezetten a fenti célokra kapott összeg 430 millió forint volt, addig a becsült gyártási költségük ennek a negyedét sem érte el.