Felemás adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn. A harmadik negyedévben 9,3 százalékkal elmaradt a beruházások nagysága az előző év hasonló adatától, ezzel szemben az előző negyedévhez viszonyítva 2,7 százalékos bővülést mért a statisztikai hivatal. Hogy mennyire rá vagyunk utalva az uniós támogatásokra, azt jól mutatja, hogy az állami beruházások nagysága az uniós kifizetések lassulása miatt 57,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi adathoz képest. Sajnálatos, hogy az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyre fordított összeg esett vissza a legjobban: 72,8 százalékkal kevesebb jutott ilyen jellegű beruházásokra, mint egy évvel korábban. De az útépítésre fordított összeg is harmadával lett kisebb. De a jövő szempontjából kiemelten fontos oktatásba is csaknem negyedével kisebb összeget fektettek, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a vállalkozások 3,3 százalékkal nagyobb összeget költöttek beruházásra. Különösen a feldolgozóipar tett ki magáért, hiszen ott 15 százalékkal több pénz jutott beruházásra, mint egy évvel korábban.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint örvendetes, hogy negyedéves szinten sikerült elrugaszkodni a bázistól, mégpedig nem az államnak, hanem a magánberuházásoknak köszönhetően. Az elemző kiemelte, az állami szférában az év utolsó három hónapjában sem számít javulásra, hiszen a tavalyi negyedik negyedév kifejezetten magas volt, akkor hívták le ugyanis a legtöbb uniós támogatást. Kérdésünkre arról beszélt, komoly problémája a magyar gazdaságnak ez, vagyis hogy az uniós pénzek nélkül nehéz tartani az ütemet. Véleménye szerint éppen e probléma motiválta a kormányt a társasági nyereségadó jelentős, tíz százalékpontos csökkentésekor. Ettől a külföldi tőke bevonzását remélik.
A magánszektor teljesítményét viszont kifejezetten pozitívnak tartja. Hosszú idő után – 2014 eleje óta most először – végre ismét pluszba fordult a vállalkozások által beruházásra fordított összeg. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az itt mért többlet nem elegendő ahhoz, hogy a teljes magyar beruházási aktivitást a pozitív tartományban tartsa. Összességében úgy véli, az év első három negyedében mért hozzávetőlegesen 15 százalékos visszaesés az év utolsó negyedében sem változik meg alapjaiban. Várakozása szerint éves szinten valahol tíz és tizenöt százalék közötti mértékben esnek vissza a beruházások. A következő évben viszont már sokkal pozitívabb lehet a kép, hiszen várhatóan elindulnak az uniós pénzből finanszírozott nagyberuházások, s a bázis adatok is kedvezőbbek lesznek.
