Utolsó roham a letelepedési kötvényekért

Főként kínaiak állnak sorba, hogy még részesülhessenek az offshore-üzlet előnyeiből.

Wiedemann Tamás
2016. 11. 15. 5:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megindult a roham a letelepedési magyar államkötvények piacán, miután a kormány a múlt hónapban egyértelművé tette, hogy leállítja a programot az év végén. A Magyar Nemzet informá­ciói szerint a kínai ügynökségek nem győzik befogadni a kérvényeket, olyan sokan akarnak az olcsó és gyors magyar letelepedési programban még utoljára részt venni. A hivatalos adatok ezt még nem tükrözik, miután az Államadósság-ke­zelő Központ lapunkat úgy tájékoztatta, hogy októberben csak 58 külföldi élt ezzel a lehetőséggel, ugyanannyian, ahányan szeptemberben. A külföldiek befizetése és az állampapír lejegyzése között bő másfél hónap is eltelhet, emiatt csak a novemberi, de leginkább a decemberi statisztikákból fog kiderülni, hogy mennyien vettek részt a megszűnés előtt álló programban.

A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint azért fejezi be a kabinet a letelepedési kötvényprogramot, mert a harmadik nagy hitelminősítő is javította Magyarország besorolását, ezért már nincs szükség erre a konstrukcióra. Ez a magyarázat azért sántít, mert lényegében az elmúlt két esztendőben egyáltalán nem érte meg hazánknak ez a program, hiszen a piacinál magasabb kamatot fizettünk a papírok után, sőt még letelepedési engedélyt is adtunk a külföldieknek.

Nagy valószínűség szerint a kor­rupciógyanús letelepedésikötvény-üzlet kö­rül kirobbant botrányok miatt szünteti meg a kabinet a programot, amelyre még racionális magyarázat is adódik, hiszen a mostani pörgést megelőzően csökkent iránta az érdeklődés. A havi statisztikák alapján az idei első tíz hónapban már csak 675 külföldi vett részt a programban, ami 33 százalékos esés a 2014. év hasonló időszakához képest, amikor is októberig 998 kötvény kelt el.

Ha a tavalyi adatokat is figyelembe vesszük, amikor ugyanebben az időszakban 874 állampapír talált gazdára, azt lehet látni, hogy évről évre gyorsul a visszaesés: míg 2014-hez képest tavalyra 13 százalékkal esett vissza az érdeklődők száma, a tavalyi évhez képest idén 23 százalékos lett a csökkenés mértéke. (A program 2013 júniusában indult, 2014 volt az első teljes év, amikor már futott, és ismert volt a magyar kötvénykonstrukció.) Könnyen elképzelhető, hogy a kormány emiatt sem erőlteti már a program fenntartását. Érdekesség, hogy nem egyből zárja be a kabinet az üzletet, a kormányzati politikusok sokáig csak célozgattak a kötvényprogram befejeződésére, illetve Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is csak annyit mondott, hogy még idén várható a roló lehúzása, de konkrét időpontot nem közölt. Ez a stratégia azonban nagyon hatásosnak bizonyult a kötvényprogram iránti érdeklődés felkorbácsolásában.

További érdekesség, hogy a kormány is érzékelte a kötvények iránti érdeklődés lanyhulását májusban, amikor a Magyar Közlönyben a program bürokratikus terheinek könnyítésekről szóló jogszabályváltozások láttak napvilágot, amelyek július 1-jétől léptek hatályba. Eltörölték a hat hónapos ideiglenes korlátot, amikor csak tartózkodási engedélyt kaptak első körben a pénzes külföldiek, majd fél év elteltével igényelhették a letelepedési engedélyt. Júliustól azonnal a letelepedési engedélyt adták ki a magyar hatóságok. Gyorsították az eljárást, még magyarországi lakcímet sem kellett megadni a korábbi előírásokkal szemben, sőt a házastársakon és gyermeken túl a nagyszülőkre is kiterjesztették a családegyesítés jogkörét, vagyis egy kötvénnyel az egész család magyarországi letelepedési engedélyt kaphat, amennyiben egy háztartásban élnek. Úgy tűnik, hogy a kormánynak nyáron még esze ágában sem volt a kötvényprogram megszüntetése, pedig akkor már két hitelminősítő is felminősítette hazánkat.

A kötvényprogram igazi hasznát ugyanis az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által forgalmazási engedélyekhez jutott cégek zsebelik be. Ezek egy kivételével offshore szigeteken bejegyzett cégek, van köztük kajmán-szigeteki, liechtensteini, ciprusi vállalkozás is. A program 2013-as indulása óta, október végéig 4033 kötvényt jegyeztek le ezek a cégek, amellyel több mint 110 milliárd forintos haszonra tettek szert. A társaságok ügyfelenként 45-60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá ők kapják meg a kötvények után járó kamatokat is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy egy ügyfélen akár 28 millió forintot is nyernek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.