Veszélybe sodorják az európai mezőgazdaságot és a kistermelőket a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények – húzták alá észak-amerikai civil szervezetek szakértői egy konferencián Budapesten. Sharon Treat, a Mezőgazdasági és Kereskedelempolitikai Intézet amerikai szervezetének vezető tanácsadója és Sujata Dej, a Kanadaiak Tanácsának kereskedelempolitikai kampányfelelőse abban egyetértett, hogy ezek a megállapodások az olyan kis, nyitott gazdaságokra jelenthetik a legnagyobb veszélyt, mint amilyen a magyar.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közt tárgyalt TTIP következtében várhatóan megnő a transznacionális húsipari vállalatok hatalma, ennek nyomán pedig fokozódik a vállalati koncentráció és bővül az ipari hústermelés – derült ki egy friss tanulmányból. A Magyar Természetvédők Szövetsége által készített összefoglaló rámutatott, a vámliberalizáció miatt az európai hústermelők versenyképessége csökkenni fog, növelve a nyomást az európai szereplőkre, hogy még iparosodottabb és olcsóbb gyártási folyamatokat alkalmazzanak, amelyek a lakosságra hárítják a járulékos környezeti és egészségügyi költségeket. Emellett a TTIP meggyengíti és fellazítja az érvényben levő előírásokat, különösen az állatjólét, a génmódosított élelmiszerek, az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy területén.
A tanulmány szerint az ágazathoz kapcsolódó munkajogi és környezetvédelmi szabályozás sem Európában, sem a tengerentúlon nem megfelelő, így mindenképpen megerősítésre szorul. Az amerikai tárgyaló felek valószínűleg nem elégszenek meg kevesebbel, mint amit a csendes-óceáni térség országaival kötött szabad kereskedelmi egyezmény (TPP) esetében elértek. Ez a megállapodás tovább nehezíti a zéró tolerancia érvényesülését a génmódosított termékekkel, így az állati takarmánnyal szemben, amely aláássa az EU régóta vállalt elköteleződését az elővigyázatosság elve iránt. A TTIP érvénybe lépése után előreláthatólag sokkal nehezebb lesz közérdekű szabályokat alkotni olyan technológiákhoz, mint a génszerkesztés vagy a klónozás. Az egyezmény rendelkezései befagyaszthatják a jogalkotást, így például akadályokba ütközhet a húsipari termelés szabályozása a klímaváltozás miatt. A befektetőállamok vitarendezési mechanizmusa (ISDS) pedig minden bizonnyal kudarcra ítéli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a globális húsipar növekvő hatalmát igyekeznek kordában tartani.
