Kálmán-Pikó István úgy látja, a terület sokkal értékesebb, mint az a 28 milliárd forint, amennyiért a végelszámoló, a Patik, Varga és Társaik Gazdasági Tanácsadó Zrt. meghirdette. A képviselő arra is fölhívta a figyelmet, hogy a terület még a Budapest külvárosaiban elérhető, négyzetméterenként százezer forintos vételárnál is többet ér.
– Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Duna túlpartján, a Kopaszi-gáton a Garancsi István által tervezett BudaPart beruházás értéke több százmilliárd forint, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a Ráckevei-Duna – Kvassay Jenő út – Soroksári út által körbezárt terület ha nem is ennyit, de ennél nem sokkal kevesebbet ér, érvelt Kálmán-Pikó igaza mellett.
– De még ennél is nagyobb lehet az értéke, ha figyelembe vesszük, hogy ezen a területen épülhet fel a magyar olimpiai falu, illetve több olimpiai létesítmény, amennyiben jövőre elnyerjük a világverseny rendezésének jogát. Ezért is érthetetlen, miért nem zárolták a vagyonrészt. Így előfordulhat, hogy jelentősen kevesebbért adják el, mint amennyit kaphatnának érte, vagyis a kárt szenvedetteknek kevés esélyük marad a teljes kártalanításra.
Kálmán-Pikó István viszonyítási alapul elmondta, hogy információi alapján a nemzetközi körözés alatt álló – és állítólag a magyar miniszterelnök szomszédságában ingatlant vásárló – Ghaith Pharaon szaúdi üzletember 80 milliárd forintot ajánlott a területért Tarsolyéknak, de ők még a bukás előtt sem adták oda ennyiért. A károsultak képviselője szerint már csak azért is értékesebb a földterület a 28 milliárd forintos eladási árnál, mert jók a közlekedési adottságai, két hévvonalról is könnyen megközelíthető, a közelben van a gyors budai kapcsolatot biztosító Rákóczi híd, a 2-es villamossal pedig akár tizenöt perc alatt el lehet jutni a Parlamenthez is.
Furcsának tartja Kálmán-Pikó, hogy bár többen is kezdeményezték a bíróságnál a terület zár alá vételét – többek között Tarsoly Csaba és a másodrendű vádlott, Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír volt vezérigazgatója –, az ügyészség azt mégsem tartotta indokoltnak. De az ötvenmillió forint fölötti kárt szenvedett egyik károsult is kérte a zár alá helyezést.
A Hír TV-nek adott egy korábbi nyilatkozatában Kálmán-Pikó arról beszélt, hogy egy másik Quaestor-vagyonelem, a jól jövedelmező Mátraházi Lifestyle Hotel már külső vállalkozóknak, Mészáros Lőrinc körének termeli a hasznot, miközben 12 ezer károsult semmiféle kárrendezésben nem részesül. A Napi.hu pedig arról írt, hogy már nemcsak üzemelteti a szállót, de meg is vette egy Mészáros-közeli vállalkozás. Egy hónappal ezelőtt az Átlátszó.hu összekötötte a szállodabizniszt és a Dunacity ügyét, amikor arról írt: nem véletlen, hogy a Quaestor-vagyon értékesebb elemeit nem helyezik zár alá. A portál szerint „eközben Fidesz-közeli hiénák mozdultak rá a maradék Quaestor-vagyonra”.
Az írásban kiemelik, hogy a Fővárosi Főügyészség nem látta szükségesnek a Dunacity-projekt zár alá vételét. A vádhatóság arra hivatkozik, hogy nincs a birtokában olyan információ, amely arra utalna, hogy a végelszámolás nem a jogszabályoknak megfelelően folyna, és „olyan adat sem vetődött fel, amelynek alapján megalapozottan lehetne tartani attól, hogy a végelszámoló csalárd módon törekedne bármilyen jogos, törvényes igény meghiúsítására”. S miután az október 5-ei ajánlattételi határidőig nem vitték el a területet 28 milliárd forintért, jogilag nincs semmi akadálya, hogy az ügyészség által reálisnak tartott, mindössze 6,5 milliárd forintos áron cseréljen gazdát az ingatlancsomag.
