Az alelnök szerint az előző 25 év nem a sztrájkok időszaka volt, a munkáltatók elszoktak tőle. Főleg a külföldi tulajdonosok „többre értékelik a nyugalmat az anyagiaknál” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rossz munkahelyi környezetnek ugyanúgy hatása van a gazdaságra, alacsonyan tartja a termelékenységet, mint az alacsony bérek, ezért fontos a vezetői hozzáálláson is változtatni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) által az idén kiadott, a sztrájkjogról szóló könyv szerint a mostani szabályozás hiányos, nem felel meg a nemzetközi normáknak.
A sztrájkjogi előírások túlzottan általánosak, így széles körű bírói mérlegelést tesznek lehetővé, bizonytalan helyzetet eredményezve mindenkinek – írták. A sztrájk gyakorlásának szigorítása, különösen az elégséges szolgáltatás elmaradásának jogellenességgel való fenyegetése és a visszaélésszerű sztrájk fogalmának meghonosítása azt érte el, hogy mind kevesebben veszik igénybe a munkabeszüntetés lehetőségét. Ez felveti a sztrájkot pótló, egyébként kerülendő alternatív tiltakozási megoldások – például a minden szabály pontos betartása nyomán kialakuló lassító sztrájk – elterjedésének veszélyét a szövetség szerint.
