Az ír adóhatóság által a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak küldött adatok szerint az Airbnb-hálózat magyar szállásadói 2015-ben összesen 6 milliárd forint bevételt szereztek, ám a bevallások ennél jóval kisebb összegről szólnak. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki illegálisan adja ki a lakását ezen a felületen. 2015-ben valóban nagy számban voltak a feketézők, de mára jóval kevesebben adják ki így a lakásukat, az arányuk 25 százalék lehet” – mondta lapunknak Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázs.
Hozzátette, a jelenlegi jogszabályok annak kedveznek, aki a jövedelmét szeretné kiegészíteni a rövid távú lakáskiadással. Annak a magánszemélynek, akinek egy ingatlan van a tulajdonában, évente 38 ezer forintot kell fizetnie szobánként az adóhatóságnak. Ehhez jön még hozzá a 4 százalékos idegenforgalmi adó. Ha pedig nem haladja meg a bevétel a 8 millió forintot, akkor nem kell általános forgalmi adót fizetni, ez a határ tavaly még 6 millió volt.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az ír adóhatóság adataira hivatkozva azt mondta az MTI-nek, hogy 2015-ben csaknem 4500 magyar szállásadó állt kapcsolatban az Airbnb-vel, akik összesen 120 ezer alkalommal adták ki ingatlanjukat, és ezzel mintegy 6 milliárd forint bevételt szereztek. A NAV vezetője elmondta, a hatóság az ír adatokat összeveti a szállásadók bevallásaival, és kiszűri azokat, akik minden valószínűség szerint adózatlan jövedelemhez jutottak. A rostán már fennakadt egy olyan szállásadó, akinek 2015-ben 17 millió forint bevétele volt, ám ennek mindössze egytizedét vallotta be.
Ezzel kapcsolatban Schumicky Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy 2015-ben, amikor kitört az Airbnb-láz Magyarországon, sokan nem tudták, hogyan is működik a rendszer, mára azonban egyre többen próbálnak jogkövetőek lenni. Hangsúlyozta, van olyan fővárosi kerületi önkormányzat, amely rendkívüli módon megnehezíti, hogy valaki legálisan végezze a tevékenységet. Van olyan hivatal, amelyik csak akkor ad engedélyt egyéb szálláshely kiadására, ha a tulajdonos közgyűlési határozatot hoz arról, hogy az épület lakói erre felhatalmazást adtak. Az elnök nem árulta el, melyik kerületben gondolkodnak így, de mint mondta, jogi útra terelték az ügyet.
Tállai András a hétvégén arról is beszélt, hogy azok, akik nem vallották be maradéktalanul jövedelmüket, még korrigálhatnak, és megfizethetik az elmaradt adót. A mulasztás pótlásának módja az önellenőrzés, ugyanis a be nem vallott adóról addig számot lehet adni, és be lehet azt fizetni, ameddig a NAV nem indít ellenőrzést.
A lapunk által megkérdezett adószakértők szerint az önellenőrzést akkor lehetne használni, ha valaki tájékozatlanságból, feledékenységből mulasztotta el a bevallást. 17 millió forint esetén azonban egyértelműen adócsalásról van szó.
