Nincs esély a 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre – idézte Csaba László közgazdásznak az Eötvös József társaság csütörtöki találkozóján elhangzott előadását a HVG.hu. Az akadémikus szerint erre több okból sincs esély. Egyrészt mert a beruházási ráta tavaly a tizedével esett, s hiába emelkedik az idén, a gazdaság akkor sem tud nagyobb lendületet venni. Másrészt a nemzetközi piacok állapota sem segíti a növekedés gyorsulását. Jelentős visszafogó erő a jól képzett és motivált munkaerő hiánya csakúgy, mint a kutatás-fejlesztésre fordított összeg alacsony aránya. Az uniós ajánlás három százalékával szemben nálunk csak a bruttó hazai termék (GDP) másfél százalékát költjük innovációra.
Csaba László a kiút fontos elemeként említette az oktatás fontosságát az óvodától az egyetemig. Ez nyitja meg a mobilitás kapuit, ráadásul „a mi kezünkben van, nem függ az olajáraktól” – ironizált. Kiemelte, a felsőoktatásban „exponenciálisan növekszik a lemaradásunk”, majd hozzátette, békén kellene hagyni végre az egyetemeket. A felsőfokú végzettségűek döntő többsége el tud helyezkedni, nem ők vannak állás nélkül, hanem azok, akik az elemi dolgokat nem tanulták meg – fűzte hozzá.
A másik előadó, Mellár Tamás közgazdász három elemet nevezett meg, amely akadályozza az ország fejlődését. Az egyetemi tanár szerint gyenge a polgári társadalom, töredékes a középosztály, a polgári értékek pedig hiányoznak. Vannak ugyan demokratikus és piaci intézményeink, de nem a megfelelő módon, diszfunkcionálisan működnek. Végül az intézmények nem befogadó, hanem kirekesztő jelleggel működnek, ami az Acemoglu–Robinson-szerzőpáros híres könyve, a Miért buknak el nemzetek? következtetése szerint lecsúszáshoz vezet.
Az egyetemi tanár arra is felhívta a figyelmet, hogy improduktív a magyar gazdaság. Ezt mutatja, hogy minden 1 százalékos növekedéshez 2,5 százalékos többletforrásra van szükség. A szociálliberális kormány két ciklusa alatt, 2002 és 2010 között összesen 17 százalékkal nőtt a gazdaság, ezt a GDP 34 százalékára rúgó többletforrás (többletadósság) alapozta meg. Ám 2010 után még rosszabb volt a bizonyítvány – fejtegette –, mert 10 százalékos növekedéshez ekkor már a GDP 35 százalékára tehető többletforrás bevonása történt meg. Ebből 10 százalék volt a magánnyugdíjpénztári vagyon, 26 százalék az EU-támogatás, a GDP 5 százalékával csökkentek a devizatartalékok: bár ez 41 százalék, de ebből le kell vonni 5 százalékot, mert ennyivel csökkent a GDP-arányos államadósság.
A portál tudósítása kiemeli, hogy Mellár Tamás az első Orbán-kormány idején a KSH elnöke volt, és miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 7 százalékos gazdasági növekedésről vizionált, ő a Közgazdasági Szemlében arról írt részletesen alátámasztott tanulmányt, hogy a termelési tényezőkből ez nem következik.
A teendőket Mellár Tamás a következőkben foglalta össze. A nemzeti intézmények (Magyar Nemzeti Bank, Központi Statisztikai Hivatal, Állami Számvevőszék) függetlenségét helyre kell állítani, vezetőit paritásos alapon választaná ki a kormány, az ellenzék és a szakmai szervezetek. Új oktatási programot kell létrehozni, majd társadalmi vitára bocsátani, végül a megvalósításhoz elegendő közpénzt rendelni. Többet kell költeni a kutatás-fejlesztésre. Felül kell vizsgálni az állami intézményrendszert, s ezzel együtt visszaszorítani a korrupciót. Le kell bontani a monopóliumokat, és erőteljesebben segíteni a kis- és a középvállalatok érvényesülését. A professzor az adórendszert is átalakítaná. Visszaállítaná a progresszív személyijövedelemadó-rendszert, mert az egykulcsos a világ legigazságtalanabb adórendszere. Ugyanakkor bevezetné a vagyonadót például 1000 hektáros földbirtok vagy 100 milliós vagyon felett. Ennek magyarázata, hogy bármilyen politikai változás jön is, a megszerzett vagyonokat bíróságon nem lehet visszaperelni, de meg lehet adóztatni.
