Az elemzői várakozásokat felülmúlva javultak a foglalkoztatási adatok tavaly a szeptember–novemberi időszakban: a Központi Statisztikai Hivatal mai gyorsjelentései szerint a munkanélküliek száma 76 ezerrel, 208 ezer főre mérséklődött, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékpontos csökkenés után 4,5 százalékon állt. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4,4 millió fő volt, ami 142 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Az adatokból az is látszik, hogy a magas foglalkoztatottság részben annak köszönhető, hogy a közfoglalkoztatottak száma továbbra is igen nagy; ez a tábor 220 ezer fősre tehető. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2,5 százalékponttal 67,5 százalékra emelkedett. Ezt a képet valamelyest árnyalja, hogy a magyar munkaadónak, de külföldi telephelyen dolgozók száma 117 ezer, azaz a hazai elsődleges munkaerőpiacon nem 4,400 millióan, hanem 4,076 millióan dolgoznak.
2010, azaz az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta 400 ezerrel nőtt az aktív munkaképes korúak – a 15–74 évesek – száma. A munkakeresőként vagy foglalkoztatottként megjelenők tábora 2010 szeptember–novemberében 4,23 millió fő volt, 2016 azonos időszakában 4,62 millió emberről lehet beszélni.
A gazdasági aktivitás jelentős növekedése piaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatoknak egyaránt köszönhető. 2011-től számos ösztönzőt vezetett be a kabinet: a Start programban a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását segítette az állam, a rokkantsági ellátás felülvizsgálatával további tízezrek kényszerültek megjelenni a munkaerőpiacon. Ennek jelei ma már jól láthatók – értékelte a helyzetet lapunk megkeresésére az Erste Bank elemzője. Ürmössy Gergely szerint a statisztikákat nagyban javítja a közfoglalkoztatotti program is, beszédes ugyanakkor, hogy – mint azt a Belügyminisztérium korábban közölte – a közmunkásoknak csak 10-15 százaléka képes elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Az elemző szerint a 2016 egészére várt 5,1 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát követően idén újabb mélypontra csökkenhet a mutató, átlagosan 4,3 százalékos lehet. „A magyar gazdaság jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkezik, hiszen a 208 ezer munkanélküli, valamint a közmunkaprogramban részt vevő 221 ezer fő mellett továbbra is rendkívül sok inaktív van. Ahhoz, hogy ezek az emberek megjelenhessenek a munkaerőpiacon, és munkát vállalhassanak, hosszú távú gazdaságpolitikai válaszra lenne szükség” – tette hozzá Ürmössy Gergely.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta: a rendszerváltás óta nem volt ennyi embernek munkája Magyarországon. Kedvező, hogy a foglalkoztatottak száma minden ágazatban bővülést mutatott: a mezőgazdaságban 11 ezer, a feldolgozóiparban 48 ezer, az építőiparban 8,2 ezer, a szolgáltatási ágazatokban 52,5 ezer, ezen belül a piaci szolgáltatások területén 35,4 ezer új munkahely keletkezett. Az elemző szerint a foglalkoztatás dinamikus bővülése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a bruttó hazai termék megugorhat a negyedik negyedévben. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatja.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a piacot kissé meglepte a kedvező adat, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Ezzel szemben a vállalatok még találtak kellő számú szabad munkaerőt. Rövid távon arra számít, hogy tovább javulhatnak a mutatók, bár ennek lehetősége egyre kisebb a feszesebbé váló munkaerőpiac miatt. Az alacsony aktivitási ráta arra enged következtetni, hogy továbbra is van kiaknázatlan tartalék. A kérdés csak az, hogy milyen nehéz, és mennyibe kerülne őket visszacsábítani a piacra – tette hozzá.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint ugyanakkor semmi ok az optimizmusra. Rolek Ferenc, a szervezet elnöke a köztévének arról beszélt, hogy a népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon. Ráadásul a szakmunkás-életpálya már kevésbé vonzó a fiatalok számára, mint húsz-harminc évvel ezelőtt.
