A választási kampány része, hogy a kormány engedte meglódulni a béreket. A kabinet ugyanis évek óta nem tett lépéseket a keresetek rendezése ügyében, de most ezzel is szeretné növelni a népszerűségét – nyilatkozta lapunknak Mellár Tamás közgazdász. Az egyetemi tanár úgy véli: a mostani bérnövekedés az elmúlt években elmaradt jövedelememelkedéseket pótolja valamelyest, de továbbra is lenne mit behoznia az országnak. Az európai fizetésekhez képest ugyanis a magyaroké továbbra is alacsonynak számít. Így a jelenlegi növekedés arra biztosan nem lesz elegendő, hogy a külföldi magyar munkavállalóknak akár egy kisebb részét is hazacsábítsa.
A szakértő szerint a mostani béremelkedés rövid távon nem okoz gazdasági problémákat. A további jelentős és tartós keresetnövekedésnek viszont nem lennének meg az alapjai, így az nem lenne fenntartható. A fizetések emelkedését nem támasztaná alá sem a termelékenység szintje, sem pedig a gazdasági bővülés. Emellett a hazai gazdaságban a termékek és szolgáltatások mögött általában nem áll magas hozzáadott érték sem. Emiatt egy újabb béremelési hullám beindítaná az infláció növekedését.
A szakember mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közölte: novemberben a bruttó átlagkereset 285 800 forint volt, 8,2 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó szabályainak változása miatt 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint a családi kedvezményt is figyelembe véve 197 200 forintra becsülhető a novemberi nettó átlagkereset. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva az átlagos bruttó kereset meghaladta a 300 ezer forintot, a nettó pedig átlépte a 200 ezer forintos küszöböt, és tíz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az 1,1 százalékos novemberi inflációval számolva a reálkeresetek éves emelkedése novemberben 8,6 százalékos volt. A tavalyi év első 11 hónapjában a bruttó keresetek 6,2, a nettók 7,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, az időszakra vonatkozó 0,3 százalékos inflációval számolva 7,5 százalékos reálkeresetemelkedés adódik. Az alkalmazásban állók száma egy év alatt 68 ezerrel nőtt novemberre és 2,986 millió fő volt, azaz visszaesett a júliusi hárommilliót meghaladó csúcsról.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a távirati irodának kifejtette, a nettó bérek növekedési üteme komoly pozitív meglepetést okozott a novemberi adatok alapján, a nemzetgazdaság egészében átlagosan 9,8 százalékkal bővült a nettó kereset éves összevetésben. Ilyen mértékű béremelkedésre évek óta nem volt példa a magyar gazdaságban – hívta fel a figyelmet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint viszont nem meglepő, hogy a keresetek gyors tempóban emelkednek, mert a rendelkezésre álló munkaerő alacsony szintre csökkent. A feszes munkaerőpiac, illetve a minimálbér és a szakmai bérminimum jelentős emelése együttesen támogatja, hogy a gyors bérnövekedési ütem fennmaradhasson – mutatott rá.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: várakozásaik szerint idén tíz százalékkal emelkedhetnek a bérek, ami a várt 2,3 százalékos infláció mellett 7,7 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. A következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
