Miután Magyarországon nem sokan esznek liba- vagy kacsahúst, elsősorban nem a fogyasztók szenvednek attól, hogy majdhogynem bottal lehet ütni a liba- és kacsahúsok, illetve a különféle (például máj-) készítmények nyomát. Libamájpástétom azért a legtöbb üzletben kapható, ugyanakkor lapunknak már a kereskedők is megerősítették, hogy víziszárnyastermékekből hiány van a piacon. Ennek oka pedig a madárinfluenza, amely miatt viasza kellett fogni a tenyésztést és a vágást, miközben már hónapok óta jelentős árbevétel-kiesést kénytelenek elkönyvelni a termelők.
A Spar Magyarország Kft. december közepe óta a normál esetben beérkező mennyiség töredékét tudja csak beszerezni ezeknek az áruknak a madárinfluenza miatt – mondta lapunknak a társaság kommunikációs vezetője. Egyértelmű hiány van a piacon, de áremelésről még nem beszélhetünk – tette hozzá Maczelka Márk. Az Auchan Magyarország is érzi a madárinfluenza sajnálatos hatásait – tájékoztatott a cég kommunikációs menedzsere. Mivel sok vágóhíd nem üzemelt az elmúlt hónapokban – hívta fel a figyelmet Adorján Abigél –, a kacsa- és a libahústermékek esetében ellátási problémákat tapasztalnak. Akadt olyan kereskedő is, aki név nélkül annyit mondott, hogy „sem árak, sem áruk, sem leköthető mennyiségek nincsenek”. Ez a probléma pedig szerinte nem oldódik meg, csak akkor, ha „helyreáll a rend” az ágazatban, azaz újra a megszokott rendben működnek majd az állattartó telepek és vágóhidak.
A vészharangot Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke kongatta meg, a nyilvánosság elé tárva, hogy a madárinfluenza miatt gyakorlatilag eltűnt a kínálatból a kacsa- és a libahús, a vásárlók pedig még jóval a korábbi ár felett sem juthatnak a kívánt áruhoz, s a termelés normalizálódása fél évig is eltarthat. Ágazati becslések szerint a hízottliba-ágazatban a legsúlyosabb a kár, de a kacsatartásban is nagy érvágást jelentett a betegség megjelenése, ami miatt a hazai feldolgozók nemcsak a belföldi, hanem az exportigényeket sem tudják teljesíteni. – Magasabb árat is hiába ajánlanak, ha nincs miből szállítani – hívta fel a figyelmet Szabó Miklós.
Nála árnyaltabb képet festett a Magyar Kacsaszövetség elnöke: Kiss István ugyanis idén mintegy 8 százalékos áremelést ért el az átadási árakban. A Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyében is kacsát tartó szakember a hiányról sem nyilatkozott egyértelműen, szerinte ugyanis ezt nem lehet még annyira érezni. A pecsenyekacsát tenyésztő Balogh Zoltán és a hízott libát három megyében is tartó Kutni József (akinek vágóhídja is van) ugyanakkor lapunknak egyaránt arról számolt be: legnagyobb gondjuk az, hogy több helyen is érintkeznek a védőzónákkal, illetve még a karantén határidejének lejártával sem tudják újratelepíteni az állományt, mivel újabb és újabb gócok alakulnak ki. Az orosházi lúdvágóhíd így például heti egy napon működik, míg korábban négy napon keresztül vágott.
500 ezer tonna körüli a teljes baromfitermelés mennyisége, ennek nem egészen egynegyedét, csaknem 140 ezer tonnát adja a víziszárnyas-ágazat, utóbbiból pedig 100 ezer tonna körüli a kacsa, a többi a liba – mondta lapunknak Látits Miklós. A Kacsa- és Lúdszövetség titkára felhívta a figyelmet arra, hogy míg az egy főre jutó hazai összes baromfihús-fogyasztás éves szinten 30 kilogramm fölötti, ebből a libahúsé kevesebb mint 1 kilogramm, kacsából 2,5-3 kilogrammot eszünk. Mindkét ágazat exportorientált, a víziszárnyasok húsa általában német, míg a máj francia nyelvterülethez köthető. A libahús említésre érdemes piaca még Izrael, a libamájé pedig Japán. A madárinfluenza novemberi megjelenéséig – aminek nyomán mintegy 200 védőzónát hoztak létre – mindkét ágazat jó eredményeket ért el tavaly az előző évhez viszonyítva.
Tovább tarol a kór
Megjelent a madárinfluenza Somogy megyében is, ahol a gyékényesi kavicsbányatavon hét elpusztult bütykös hattyút találtak. A környékbeli gazdálkodók tartanak a fertőzés elterjedésétől, illetve hogy emiatt le kell vágni szárnyasaikat. Egyelőre azonban ennek semmi jele, zárlatot sem rendeltek el.
