Nem szűkmarkú az Orbán-kormány, ha a nagyvállalatok beruházástámogatásáról van szó. Az egyedi kormánydöntések során olyan állami dotációt adnak a cégeknek, amelyről a kisvállalkozók nem is álmodhatnak.
A Béres Gyógyszergyár Zrt. esetében a kormány jó előre kifizeti a cég kapacitásbővítése során létrejövő új munkahelyekre felvett alkalmazottak bérét. Miután ugyanis 3,1 milliárd forintos fejlesztésről döntött a Béres Gyógyszergyár, megkereste a kabinetet, amely 1,5 milliárd forintot „ajándékozott” a cégnek. Utóbbi vállalta, hogy cserébe 60 új munkahelyet hoz létre. A vállalásban az is szerepelt, hogy az új munkatársak átlagos bére bruttó 160 ezer forint lesz, azaz nettó 106 ezer forint. A nyomott bérezésből jól kivehető, hogy alacsony hozzáadott értékű termelésre adott a kormány támogatást ahelyett, hogy az innovatív ötleteket, a magyar gazdaság későbbi növekedését megalapozó beruházásokat támogatná. Ha a nemzetgazdaság nem is profitál ebből az üzletből, annál jobban járt a gyógyszergyár, hiszen – változatlan bérszínvonalat feltételezve – a számokból az derül ki, hogy a magyar adófizetők lényegében 13 évre előre kifizetik az új munkások bérét.
Bár nem tisztázott, hogy kapun kívül vagy belül van, de Csányi Sándor OTP-vezér sem panaszkodhat. Az MCS Vágóhíd Zrt. 13,9 milliárd forintos beruházást vállalt, ezért a kormány két ütemben 2,78 milliárd forintnyi támogatást adott. Lényegében a vágóhíd 569 új alkalmazottja után a kabinet 245 ezer forintos bruttó átlagbért fizet. Ebben az esetben csak szűk két évre fizeti ki a kabinet a dolgozók bérét. Egy csavar azért ebben a szerződésben is van. A vágóhíd új állásokért kapta a támogatást, azonban az Új Dunántúli Napló szeptemberi cikke szerint a Pick pécsi üzemében a mohácsi vágóhíd elindulásával párhuzamosan megszűnik a termelés. A megyei napilap úgy értesült, a korábbi tervekkel összhangban a pécsi üzem dolgozóinak felajánlották a mohácsi foglalkoztatás lehetőségét, amit többségük (90 százalék) el is fogadott. Pécsett 190-200 alkalmazott dolgozott.
Felvetődik a kérdés: a Csányi-féle Bonafarm cégcsoporthoz tartozó pécsi Pick üzem megszűnése miatt Mohácsra irányított munkavállalók esetében beszélhetünk-e új munkahelyekről? (Fontos megjegyezni, hogy Csányi Sándor korábban kiszállt a mohácsi vágóhídból, de – a Világgazdaság információi alapján – folynak a tárgyalások arról, hogy ismét a nagyvállalkozó agrárbirodalmához csatolják azt).
Közel négy évre előre kifizeti a kormány a titokzatos Tisza-TK Projekt Kft. esetében is az újonnan létrejövő 550 munkahelynél a 360 ezer forintos bruttó havi bért. A cégnél így 9,25 milliárd forintnyi közpénz landolt. A projektben három mezőgazdasági cég, a Trigo, a Bács- és a Magyarteleki Agro vesz részt. Megkerestük a cégeket, mert az nem derült ki, hogy milyen beruházást kívánnak megvalósítani mintegy 31,9 milliárd forintból. Csak annyit tudni, hogy izocukorral és keményítővel akarnak foglalkozni.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, egészen elképesztő folyamat zajlott le az elmúlt két évben a hazai gazdaságban, miután a kormány megduplázta a nagyvállalatoknak és a multinacionális cégeknek juttatott állami támogatások arányát, legalábbis ami a munkahelyteremtést illeti. Ezt azután sikerült megállapítani, hogy kikértük az elmúlt 12 év egyedi kormánydöntések alapján kiosztott állami támogatásainak adatait. A statisztikákból az derül ki, hogy a 2005 és 2010 között regnáló szocialista kormányok összesen 112,8 milliárd forinttal támogatták hat éven keresztül a különböző cégek által létesített 24 500 új álláshelyet.
Az Orbán-kormány azonban még nagyvonalúbb volt a nagyvállalatokkal és a multinacionális cégekkel: 2011 és 2016 között közel ugyanannyi állásért (25 ezer munkahelyért) 163,6 milliárd forintot fizetett. Míg a szocialista kabinetek átlagosan 4,6 millió forintot áldoztak egyetlen újonnan létrejövő álláshelyre, addig a Fidesz már 6,5 millió forintot fizetett ugyanannyi idő alatt. Az elmúlt két évben azonban az Orbán-kormány 9,8 millió, de tavaly már 12,2 millió forinttal jutalmazott egyetlen újonnan létrejövő állást, vagyis majdnem négyszer annyit adott, mint a multinacionális cégek és hazai nagytőkések barátjának tartott balliberális kabinetek.
