Nem szűkmarkú az Orbán-kormány, ha a nagyvállalatok beruházástámogatásáról van szó. Az egyedi kormánydöntések során olyan állami dotációt adnak a cégeknek, amelyről a kisvállalkozók nem is álmodhatnak.
A Béres Gyógyszergyár Zrt. esetében a kormány jó előre kifizeti a cég kapacitásbővítése során létrejövő új munkahelyekre felvett alkalmazottak bérét. Miután ugyanis 3,1 milliárd forintos fejlesztésről döntött a Béres Gyógyszergyár, megkereste a kabinetet, amely 1,5 milliárd forintot „ajándékozott” a cégnek. Utóbbi vállalta, hogy cserébe 60 új munkahelyet hoz létre. A vállalásban az is szerepelt, hogy az új munkatársak átlagos bére bruttó 160 ezer forint lesz, azaz nettó 106 ezer forint. A nyomott bérezésből jól kivehető, hogy alacsony hozzáadott értékű termelésre adott a kormány támogatást ahelyett, hogy az innovatív ötleteket, a magyar gazdaság későbbi növekedését megalapozó beruházásokat támogatná. Ha a nemzetgazdaság nem is profitál ebből az üzletből, annál jobban járt a gyógyszergyár, hiszen – változatlan bérszínvonalat feltételezve – a számokból az derül ki, hogy a magyar adófizetők lényegében 13 évre előre kifizetik az új munkások bérét.
Bár nem tisztázott, hogy kapun kívül vagy belül van, de Csányi Sándor OTP-vezér sem panaszkodhat. Az MCS Vágóhíd Zrt. 13,9 milliárd forintos beruházást vállalt, ezért a kormány két ütemben 2,78 milliárd forintnyi támogatást adott. Lényegében a vágóhíd 569 új alkalmazottja után a kabinet 245 ezer forintos bruttó átlagbért fizet. Ebben az esetben csak szűk két évre fizeti ki a kabinet a dolgozók bérét. Egy csavar azért ebben a szerződésben is van. A vágóhíd új állásokért kapta a támogatást, azonban az Új Dunántúli Napló szeptemberi cikke szerint a Pick pécsi üzemében a mohácsi vágóhíd elindulásával párhuzamosan megszűnik a termelés. A megyei napilap úgy értesült, a korábbi tervekkel összhangban a pécsi üzem dolgozóinak felajánlották a mohácsi foglalkoztatás lehetőségét, amit többségük (90 százalék) el is fogadott. Pécsett 190-200 alkalmazott dolgozott.