Lehet-e Budapestből startupfőváros?

Nem az infrastruktúra, hanem a nyelvtudás hiánya, a szemléletmód és az állami bürokrácia a fő akadály.

Budapest legyen Európa egyik startupfővárosa – ezt a szerénynek nem, ám utópisztikusnak annál inkább nevezhető célt fogalmazza meg az a kormány által készített, Magyarország digitális startupstratégiája (DSS) névre keresztelt dokumentum, amelyet a múlt év végén tettek közzé a kormányzati portálon. (Startupon olyan induló, általában technikai innováción alapuló vállalkozást értenek, amely egyből a világpiacon kívánja megméretni magát, tevékenysége nem korlátozódik az országhatárokon belülre. Nagy előnyük, hogy úgy képesek termékeket vagy szolgáltatásokat exportálni, hogy közben nem vagy alig szorulnak importra.) A meglehetősen hosszú, 92 oldalas szakmai anyag nem tekinthető előzmény nélkülinek: mint a bevezetőben emlékeztetnek, néhány évvel ezelőtti digitalizációról szóló nemzeti konzultáció alapján készült el a Digitálisjólét-program, amelynek része a startupstratégia. Utóbbi 2020-ig fogalmazza meg a kormány kezdő digitális vállalkozásokkal kapcsolatos vízióját.

A dokumentumban rögzített célok szerint négy éven belül ki kell alakulnia egy „virágzó startup ökoszisztémának”, amely biztosítja a mellőzhetetlen intézményeket – inkubátorházakat, mentori hálózatot –, és a szükséges pénzt magánbefektetők, hitelintézetek, valamint állami és uniós források bevonásával. Olyan környezet létrehozását szorgalmazzák továbbá, „amely nem akadályozza, hanem célzottan támogatja a startup vállalkozások létrejöttét”, valamint „az oktatás minden szintjén ösztönzi a vállalkozó szellem erősítését”. Emellett támogatja a digitális és nyelvi, illetve a kommunikációs és marketingkompetenciák fejlesztését. A DSS rögzíti azt is, hogy a különböző együttműködési formák (klaszter, szövetkezet, egyéb társulás) jelentős versenyképességi tartalékot jelentenek, ezért ezek használatára is ösztönözni szeretnék a társaságokat. A fejlődést öt fő pillérre – a vállalkozószellemre, a kompetenciák fejlesztésére, az együttműködés kultúrájának kialakítására, valamint a támogató üzleti környezet és a finanszírozási források megteremtésére – helyező stratégiában azonban nem találni túl sok konkrétumot a megvalósítást illetően.

Igen beszédes ugyanakkor a jelenlegi helyzet értékelése, amely – kormányzati dokumentumról lévén szó – tulajdonképpen erős önkritikaként is értelmezhető. A stratégia ugyanis felidézi, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában mindössze a 63. helyet foglaljuk el, ami uniós összehasonlításban sereghajtónak számít. Lemaradásunk elsősorban az állam által a vállalkozásokra rótt adminisztrációs terheknek, valamint a kedvezőtlen adózási környezetnek tulajdonítható. Emellett – mint az a fejlesztést igénylő pontokból is sejthető – súlyos hiányosságok vannak a szemléletben is: a stratégia szerint nemzetközi összehasonlításban rendkívül gyenge a vállalkozási hajlandóság, valamint a sikeres vállalkozáshoz szükséges kompetenciák ismerete. – Önmagában attól még nem lesznek sikeres vállalkozók, hogy sok tőke áll rendelkezésre. A jól működő ökoszisztéma megteremtése legalább annyira kulturális kérdés, a vállalkozói kultúra megteremtése pedig az iskolában kezdődik – jegyzi meg a tanulmány, amely szerint digitalizáció terén is csak a régiós átlagot hozza Magyarország.

– Jó hír, hogy a kormány ingerküszöbét elérik a startupok, ám minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle – mondták lapunknak a DSS kapcsán informatikai ágazati szereplők, akik kormányzati megrendeléseik miatt nevük említésének mellőzését kérték. Egybehangzó észrevétel, hogy az információs és kommunikációtechnikai szektor hosszú évek óta jelzi, hogy az informatikai oktatás terén súlyos gondok vannak, ráadásul semmi nem ösztönzi a fiatalokat arra, hogy itthon vállalkozzanak. – Ha a vállalkozói környezet és a szemlélet egy-két éven belül megváltozik, akkor is jelentős lemaradást kell behoznunk, Észtország például jó tizenöt éve felismerte a lehetőséget, és meg is tette azokat a lépéseket, amelyeken mi most kezdünk el gondolkodni. Az informatika és azon belül is a startupok versenye ráadásul globális pályán zajlik, azaz nem elég a régióban erősnek lenni – derül ki az ágazati szereplők szavaiból.