Marad a kéményseprőhiány

Gyorstalpalón képzik a közmunkásokat. Nem mindenki kapott megfelelő téli felszerelést

Illés József
2017. 01. 11. 5:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szinte bizonyos, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kéményseprői egyes területeken nem voltak képesek december végéig elvégezni az alapvető szolgáltatásokat, az úgynevezett sormunkákat sem. Vagyis a tüzelő-fűtő berendezések menetrend szerinti ellenőrzését, tisztítását, valamint a kötelező felülvizsgálatát – tudtuk meg a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnökétől. Vámos Csaba elmondta: ez annak a következménye, hogy a kéményseprési ágazatban óriási a szakemberhiány. Főként abban a 17 megyében, illetve azon a 2499 településen, ahol tavaly júliusban az OKF vette át a kéményellenőrzési feladatokat. Ezt a szervezet úgy próbálja csillapítani, hogy közmunkásokból képez ki kéményseprőket.

Szakmai számítások szerint a megyénként negyven-ötven új szakember kitaníttatása – egyénenként egy-egy millió forintos költséggel számolva – összesen megközelítőleg 850 millió forint kiadással járhat, amit az adófizetők állnak majd. A legalább három hónapos gyorstalpaló átképzési program Vámos Csaba információi szerint már meg is kezdődött, így az új kéményseprők az év közepétől, minimális gyakorlattal, hivatalosan akár már kiképzett szakemberként végezhetik a kéményellenőrzési munkákat. – Valódi szaktudásuk és megfelelő tapasztalatuk azonban aligha lesz addigra – jegyezte meg a szakszervezeti vezető. Mint hozzátette: ha az OKF hallgatott volna a szakmára, és az ígéreteit betartva, júliustól átvette volna az országban dolgozó több mint 900 főből álló teljes szakembergárdát, vagyis nem csak 450-500 főt, akkor most nem lenne ennyire égető a munkaerőhiány az ágazatban.

Vámos Csaba azt is szóvá tette, hogy az OKF kéményseprői közül a napokban többen panaszkodtak amiatt, hogy nem kaptak megfelelő téli felszerelést – például meleg kabátot, bakancsot – a munkavégzéshez. Eközben a katasztrófavédelem eddig már milliárdokat szórt el kéményseprési tevékenysége beindítására – fogalmazott az elnök.

Hajdú Márton tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője korábban kérdésünkre válaszolva elmondta: valamennyi előírt sormunkát képesek határidőre elvégezni az OKF munkatársai, annak ellenére, hogy valóban szakemberhiány alakult ki a kéményseprési iparágban. Így az OKF-nél is folyamatosan próbálnak újabb munkatársakat felvenni. A szóvivő előző megkeresésünkkor azt is közölte, az OKF valóban vizsgálja annak a lehetőségét, hogy miként lehet a közfoglalkoztatottakat átképezni kéményseprő szakemberré. – Ez azonban csak egy lehetőség a sok közül a szakemberhiány megszüntetésére – tette hozzá. A szóvivőnek ezúttal is feltettük a kéményseprési ágazat helyzetével kapcsolatos kérdéseinket, ám azokra lapzártánkig nem érkezett válasz.

Emlékezetes, az elmúlt év közepétől a kötelező ellenőrzések számát a korábbi évi egy alkalomról kétévente egyre csökkentette a kormány a gáztüzelésű rendszereknél, míg a hagyományos fűtés esetén maradt az évi egy ellenőrzés. Az ágazati szakszervezet (KOSZ) elnöke továbbra is úgy véli: óriási hiba volt a kormányzat részéről a kötelező felülvizsgálatok számának lefaragása, mert emiatt növekedhet a tüzelési balesetek száma. Már korábban is többször elmondta, hogy elfogadhatatlannak tartja a gázkészülékek kéményének kétévenkénti ellenőrzését, mert ez a legveszélyesebb kéménytípus. Tavaly Pintér Sándor belügyminiszternek írt levelében is kifogásolta a katasztrófavédelem hatósági felügyeletének munkáját. Ellenőrzéseik során ugyanis találkoztak olyan piaci szolgáltatóval, aki szakmunkás végzettség és erkölcsi bizonyítvány nélkül alkalmazott munkavállalókat. Vámos Csaba akkor ezt úgy értékelte: miközben elrendelték, hogy a katasztrófavédelem szolgáltatása ingyenes legyen, a magyar vállalkozókat magukra hagyták.

Vámos Csaba arról is beszámolt, hogy Magyar Munkavállalókért Mozgalom néven a társaival együtt egy új szervezetet hozott létre, amelynek az egyik legfőbb célkitűzése a dolgozók érdekeinek védelme azokon a területeken is, ahol a szakszervezetek a munkavállalói jogok megnyirbálása miatt tehetetlenek. A szervezetet – amelyet a bíróság 2016 decemberében jegyzett be – magánemberként hozta létre, és jelenleg csak néhány tagja van – közölte a KOSZ elnöke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.