Mélypont után tápászkodik fel az építőipar

Még vagy tíz évig komoly gondot okozhat a szakemberhiány.

A tavalyi katasztrofális teljesítmény után növekedést hozhat az idei év az építőipar számára. Ez azonban csak akkor következik be, ha ismét elkezdenek áramlani az európai uniós pénzek az ágazatba – nyilatkozta lapunknak a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Petz Raymund elmondta: abban az esetben, ha a várt uniós források megérkeznek, akkor idén akár 6-8 százalékos, jövőre pedig 8-10 százalékos bővülés következhet be az iparágban. Az optimizmusra a szerződésállomány bővülése is okot ad, hiszen növekedett a megrendelések száma mind a mélyépítési, mind a lakásépítési ágazatban.

A szakember hozzátette: az erősödés ugyan a számok alapján impozánsnak látszik, azt nem szabad elfelejteni, hogy a bázisadatok rendkívül alacsonyak. Vagyis az idei bővülési számok csak a tavalyi mélyrepüléshez képest mutatnak jól. Emlékezetes: az elmúlt év során hozzávetőleg 20 százalékkal zuhant az építési ágazat teljesítménye.

Az ügyvezető szerint továbbra is jelen lesz az ágazatban a szakemberhiány, amely csak középtávon mérséklődik majd. A képzett szakemberek számára ugyanis még az idén év elején végrehajtott központi bérkorrekció után sem vonzóak a magyar építőipar által kínált fizetések. Ugyanakkor az ágazaton belüli jövedelmek emelkedésének ad majd némi mozgásteret, hogy idén várhatóan 10-15 százalékkal növekedhetnek kivitelezési költségek. Ez főként a lakásépítési piacon mutatkozik meg. Az építkezés drágulása ugyanakkor nem veti vissza a keresletet.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke lapunknak elmondta: azzal számol, hogy idén 10-12 százalékkal javul az ágazat teljesítménye, s a növekedés motorját – az új lakásépítések mellett – főként az uniós pénzek megérkezése adja. Emellett számítani lehet a külföldi befektetők megjelenésére is. A beruházások azonban elsősorban az ország központi régiójában, illetve a vidéki nagyvárosokban élénkülnek majd meg a legjobban. Így az iparág erősödése nem lesz egyenletes az ország minden térségében. Ugyanakkor az ágazat hatékonyságágának javulására is lehet számítani, ami ugyancsak a szakág kibocsátásának a növekedését erősíti – fűzte hozzá Koji László. Az idei évtől várhatóan a korábbinál egyenletesebben növekszik majd a kereslet az iparág kapacitásai iránt, s ez megkönnyíti az építőipari vállalkozások működését. A szakemberhiány azonban a következő tíz évben szinte biztosan nehezíti majd a szakág működését – hívta fel a figyelmet az elnök.

Pertics Richárd, az Opten céginformációs központ igazgatója közölte: tavaly 5520 törlés mellett csak 3092 vállalkozást alapítottak az építőiparban, ezzel 49 ezerre csökkent az építőipari vállalatok száma Magyarországon. Az ágazatban a csökkenés önmagában még nem is lenne akkora probléma, de az, hogy a cégek több mint 10 százalékát törlik egy éven belül, már figyelemre ad okot – jegyezte meg az igazgató. Az építőipar a javuló tendencia ellenére 2016-ban is az ország egyik legfertőzöttebb szekciója volt, a fluktuáció rendkívül magas, a cégek várható élettartama pedig nagyon alacsony.

Az igazgató szerint nem sok bizakodásra ad okot az a tény sem, hogy a megszűnésekhez vezető eljárások csaknem 40 százaléka még mindig felszámolási eljárás, tehát még mindig igen nagy problémát jelentenek a kifizetetlen számlák a szektorban.