Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj-szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint ha nem emelkedik számottevően a kőolajfogyasztás, a kínálat ismét meghaladja majd a keresletet, ennek hatására pedig a kőolaj világpiaci ára sem változik jelentősen. Úgy vélte, a hordónkénti világpiaci ár az idén az 50–60 dolláros sávban stabilizálódik, és Magyarországon sem változnak jelentősen az üzemanyagárak, 350–370 forint között mozognak majd.
Hozzátette, a benzin és a gázolaj ára nemcsak a nyersanyag árától, hanem a forintárfolyamtól és a jövedéki adó mértékétől is függ. Tehát 50 dollár feletti kőolajár esetén a második negyedévben már visszaállhat a jövedéki adó az eredeti mértékre, így gyengébb forint esetén is 350–370 forintos árszinten maradhatnak az üzemanyagárak – mondta.
Grád Ottó úgy vélte, bármennyire komoly volt is a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és a csatlakozó országoknak a kitermeléscsökkentésre vonatkozó vállalása, nagyobb az esélye annak, hogy túl fogják lépni a kvótát. Ebben az esetben pedig könnyen előfordulhat, hogy átmenetileg 50 dollár alá csúszik a kőolaj ára – mondta.
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint valószínűbb, hogy az OPEC nem tartja a megállapodásban vállaltakat, így a kőolaj átlagára hordónként 50–55 dollár marad. Ellenkező esetben 60–70 dollár is lehet egy hordó Brent ára, ami Magyarországon 380–420 forintos üzemanyagárat eredményezne, máskülönben marad a 340–360 forintos árszint. Az elemző megjegyezte azt is, hogy várakozásai szerint az Amerikai Egyesült Államok palaolaj-termelése napi 200-300 ezer hordóval nőhet 2017-ben.
A GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója szintén úgy vélte, hogy a 2016-ban elért, hordónkénti 50–55 dolláros átlagárhoz képest nem emelkedik lényegesen a kőolaj ára az idén. Hegedűs Miklós mindezt azzal indokolta, hogy nincsenek meg az áremeléshez szükséges gazdasági, kitermelési, fogyasztási feltételek.
Elmondása szerint egyáltalán nem biztos, hogy az érintett országok tartják magukat a kitermeléscsökkentési megállapodáshoz, mivel az olajból származó bevételek fontos elemei a költségvetésüknek, ez pedig a termelés viszonylag magas szinten tartására ösztönzi az országokat.
Amennyiben az érintettek csökkentik termelésüket, a kőolaj-helyettesítők piacán többlettermelés várható, mivel 50 dollárt meghaladó kőolajár mellett a helyettesítő termékek versenyképesek, profittal termelhetők – tette hozzá az igazgató.
Hegedűs Miklós ugyanakkor rámutatott, hogy a kőolaj nem csupán közönséges gazdasági termék, hanem a politika által motivált, ezért nehéz biztos jóslatot mondani. Különböző hírek hatására elképzelhető átmeneti áringadozás is. Ha viszont marad az 50–55 dolláros átlagár, akkor a magyarországi kútárak is jellemzően 350–380 forint között stagnálnak majd 2017-ben – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy az ár nagyban függ az üzemanyag iránti kereslettől is, amiben nem várható számottevő növekedés. Erre utal az is, hogy a fejlett országokban a telítettség közelében van az autóhasználat, és hiába nő az autóvásárlások száma, az állomány nem változik, inkább korszerűsödik, így a fajlagos fogyasztás csökkenni fog.
Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügynökség a közelmúltban felfelé módosította a kőolajra vonatkozó keresleti várakozásokat, a meglévő olajmezők kitermelése folyamatosan csökken, az utóbbi két évben pedig jelentősen visszavágták beruházásaikat az olajcégek. Mindezt figyelembe véve az olajpiacok kiegyensúlyozása az OPEC-megállapodások nélkül is bekövetkezett volna, csak valamelyest később – mondta a közgazdász.
Hozzátette: így viszont az év első felében már elkezdődik a piac újra-egyensúlyozása, a készletállomány csökkenésére lehet számítani, a kínálat idővel a kereslet alá süllyedhet. Ez a folyamat Varró László szerint általában árnövekedéssel jár, de konkrét számot nem mondott, mert az „spekulatív lenne”.
A szakember elmondta: az IEA robusztus kőolajkereslet-emelkedésre számít, 2016-ban napi 1,4 millió hordóra, 2017-ben 1,3 millió hordóra. Szintén az olajpiaci egyensúlyra ható tényezőként említette, hogy az OPEC-en kívüli országok – az Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Oroszország – olajkitermelése már most is egymillió hordóval alacsonyabb, és az idén tovább mérséklődik.
Kifejtette: az utóbbi két évben az olajipari vállalatok a beruházások drasztikus, 300 milliárd dolláros visszavágásával reagáltak az alacsony olajárakra. Ennek egy részét kompenzálta, hogy az ipar költségei csökkentek, azonban a nominális beruházás-visszavágás nagyjából 25-25 százalék volt 2015–2016-ban is, ami „történelmileg példátlan”. Különösen nagy mértékű volt a visszaesés az amerikai palaolajmezőkön, ahol egy átlagos projekt 5–10 millió dollár értékű, egy kút lefúrható néhány hét alatt, viszont már az első évben a felére csökken a kút kitermelése, tehát a szinten tartáshoz folyamatos befektetésre van szüksége az amerikai palaolajiparnak.
Mindazonáltal megnőtt az olajfúrás termelékenysége, a technológia gyorsan fejlődik, amit az is mutat, hogy míg az utóbbi két évben a palaolajfúró tornyok száma 1500-ról 400-ra esett, az olajkitermelés csak 10 százalékkal mérséklődött – figyelmeztetett a szakember.
