Nincsenek tökéletes megoldások – reagált Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lapunk azon felvetésére, hogy a kisvállalkozóknak miért kell fölösleges köröket futniuk a céges ügyeik intézésekor. Lapunk konkrétan arra volt kíváncsi, hogy miért él még az a törvényi passzus, hogy egy korlátolt felelősségű társaság (kft.) vagy betéti társaság (bt.) alapítása csak ügyvédi ellenjegyzés mellett valósulhat meg. Ez ugyanis extra költséget jelent a hazai cégeknek, de emellett bosszantó kényelmetlenséget is okoz, hiszen bármilyen, a társasági szerződéssel kapcsolatos változás bejegyzéséhez ügyvédre van szükség.
Ha egy vállalkozás megváltoztatja a főtevékenységét, székhelyet, vagy telephelyet módosít, új ügyvezetőt nevez ki, vagy éppen felemeli a törzstőkéjét, akkor minden esetben ügyvédhez kell fordulnia, ami pénz- és időigényes feladat. A cégek többségének (elsősorban kft. és bt. esetében) társasági szerződését az ügyvédek ma már egy kaptafára, úgynevezett iratminta alapján hozzák létre. Ez a minta a Polgári törvénykönyv mellékletében is szerepel. A rutinmunkáért az ügyvédek 20-50 ezer forintot is elkérnek. Ha a kormány eltörölné ezt a felesleges adminisztrációs terhet, akkor nemcsak spórolhatnának a cégek azzal, hogy a cégvezető vagy a megbízott könyvelő intézné az ügyeket közvetlenül a cégbírósággal, hanem a vállalkozás működése során jelentkező változtatásokat is egyszerűbben lehetne dokumentálni, szintén a cégbírósággal közvetlen módon.
Varga Mihály jó ötletnek találta lapunk felvetését, és ígérete szerint a nemzetgazdasági minisztérium megfontolja a lehetőséget. Ez egyébként nem is járna a költségvetés szempontjából bevételkieséssel, hiszen az ügyvédek nagy része áfakörön kívül végzi a tevékenységét. Varga Mihály arra is felhívta a figyelmet, hogy régiós összehasonlításban Magyarországon veszi igénybe a legkevesebb munkaórát a cégalapítás, vagyis ebből a szempontból a hazai jogszabályi környezet álláspontja szerint versenyképesnek tekinthető.
De miért kell egyáltalán ügyvéd a cégalapításhoz. Egy városi legenda szerint a rendszerváltás után a parlamenti képviselők többsége jogász volt, és emiatt alakultak úgy az elmúlt évtizedek törvényi rendelkezései, hogy sok adminisztrációs eljáráshoz kellett kötelezően ügyvédi segítséget igénybe venni. Nem tudni, hogy mi az igazság, de a mai világban, amikor elektronikus úton, iratminta kitöltése mellett egyszerűen lehet céget alapítani, felesleges az ügyvédi ellenjegyzés intézménye. A cégbíróságon legfeljebb egyszer kellene csak megjelenni az iratok (személyi igazolvány, lakcím- és adókártya) ellenőrzése céljából.
