Fontos megjegyezni, hogy mind az ÁKK, mind a BÁH csak végrehajtó a kötvénymutyiban, a törvényt úgy fogalmazta meg Rogán Antal, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága legyen a program irányítója. Ennek az az „előnye”, hogy a parlamenti testület nem perelhető. Szabó Szabolcs szerint a döntéshozók az egész eljárásrendet arra optimalizálták, hogy a lehető leggyorsabban, a legalapvetőbb érdemi vizsgálat nélkül, háromszázezer euró ellenében hozzá lehessen jutni a letelepedési engedélyhez. Azt is hozzátette, hogy a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok számára biztosított húsz nap alatt nem lehet felderíteni az esetleges biztonsági kockázatokat.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) közölte, hogy a hatóságok eddig csak tizenkét kötvényvásárlótól és ötvenhárom családtagtól tagadták meg a letelepedési engedélyt. Szerinte az egész konstrukció kis túlzással csak arról szól, hogy akinek van pénze, az letelepedési engedélyhez juthat. A képviselő úgy véli, a kormányzati állításokkal szemben a letelepedési kötvények bevezetése nem lendíti fel a nemzetgazdaságot, és nem bővíti a hazai munkaerőpiacot.
Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a konstrukciót eleve nem lett volna szabad bevezetni. A letelepedési kötvények nem a költségvetésnek, hanem gyakorlatilag csak a Fidesz hátországának és a Fideszhez közel állóknak hajtottak gazdasági hasznot.
Fodor Gábor (Liberálisok) szerint a bizottság munkája akkor sem felesleges, ha a kormány kivezeti a letelepedési kötvényt. Hozzátette, a találkozón világossá vált, hogy a kötvények megszerzésében közreműködő ügyvédi irodák „valójában postásszerepet” töltenek be, miközben hatalmas összegek landolnak ismeretlen helyeken. „A közvélemény joggal várja el, hogy kiderüljön, hol vannak ezek a pénzek, és azokból kik gazdagodtak” – fogalmazott a képviselő a távirati iroda tudósítása szerint.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!