Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi bejelentése szerint március 31-éig jelentkezhetnek a külföldiek a letelepedésikötvény-programra. Ez azonban csak arra vonatkozik, hogy eddig a dátumig jelentkezhetnek a külföldiek – közölte az ÁKK lapunkkal. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a március 31-éig beadott kérelmeket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) és a magyar titkosszolgálatoknak, valamint a rendőrségnek egy hónapja van elbírálni. Ezt követően az egy kivételével offshore helyszíneken bejegyzett közvetítő cégeknek negyvenöt napjuk van lejegyezni az állampapírt. Ebből az következik, hogy a valóságban június 15-én léphet életbe a kötvényprogram felfüggesztése. Az adósságkezelő lapunknak azt mondta, hogy a letelepedési magyar állampapírok „értékesítésének befejezését követően az ÁKK nem fog újabb sorozatot kibocsátani ebből a típusú kötvényből”, a szervezet azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézete, tehát a tárca minisztere vagy államtitkára bármikor utasíthatja az ÁKK vezetőjét a kötvény újbóli kibocsátásra. Vagyis amíg a letelepedési állampapír kibocsátását szabályozó törvény hatályban van, addig az elvi lehetőség bármikor fennáll a program folytatására.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy felbontja-e az ÁKK a közvetítő cégekkel korábban kötött értékesítési szerződést, a központ azonban homályos választ adott. E szerint az adósságkezelő és a vállalakozások közötti kétoldalú szerződés szabályozza a kötvények forgalmazásának, valamint a szerződés módosításának, megszüntetésének eseteit. „Tekintve, hogy a kötvények kibocsátása lezárul, és az ÁKK nem is tervezi ilyen típusú kötvény új sorozatának kibocsátását, a vállalkozások számára a kötvények vásárlásának lehetősége megszűnik” – közölte az adósságkezelő. Az Országgyűlés gazdasági bizottságát is megkerestük, de egy hét után sem válaszoltak a kérdéseinkre.
Eközben a letelepedési kötvények rendszerét vizsgáló ellenzéki árnyékbizottság tagjai a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetőivel találkoztak. A nem hivatalos testületet az Együtt, a Jobbik, a Liberálisok és az LMP hozta létre – azért nem lehet hivatalos, mert sem az MSZP, sem a Fidesz nem támogatta a létrejöttét. Szabó Szabolcs (Együtt) a megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy eddig mintegy 10 500-an jutottak letelepedési engedélyhez a kötvényeken keresztül, körülbelül 3500 eljárás pedig még zajlik. Az érintettek egyharmada kötvényvásárló, kétharmada családtag, miután családegyesítés címszó alatt is engedélyhez lehet jutni, kötvényvásárlás nélkül.
Fontos megjegyezni, hogy mind az ÁKK, mind a BÁH csak végrehajtó a kötvénymutyiban, a törvényt úgy fogalmazta meg Rogán Antal, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága legyen a program irányítója. Ennek az az „előnye”, hogy a parlamenti testület nem perelhető. Szabó Szabolcs szerint a döntéshozók az egész eljárásrendet arra optimalizálták, hogy a lehető leggyorsabban, a legalapvetőbb érdemi vizsgálat nélkül, háromszázezer euró ellenében hozzá lehessen jutni a letelepedési engedélyhez. Azt is hozzátette, hogy a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok számára biztosított húsz nap alatt nem lehet felderíteni az esetleges biztonsági kockázatokat.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) közölte, hogy a hatóságok eddig csak tizenkét kötvényvásárlótól és ötvenhárom családtagtól tagadták meg a letelepedési engedélyt. Szerinte az egész konstrukció kis túlzással csak arról szól, hogy akinek van pénze, az letelepedési engedélyhez juthat. A képviselő úgy véli, a kormányzati állításokkal szemben a letelepedési kötvények bevezetése nem lendíti fel a nemzetgazdaságot, és nem bővíti a hazai munkaerőpiacot.
Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a konstrukciót eleve nem lett volna szabad bevezetni. A letelepedési kötvények nem a költségvetésnek, hanem gyakorlatilag csak a Fidesz hátországának és a Fideszhez közel állóknak hajtottak gazdasági hasznot.
Fodor Gábor (Liberálisok) szerint a bizottság munkája akkor sem felesleges, ha a kormány kivezeti a letelepedési kötvényt. Hozzátette, a találkozón világossá vált, hogy a kötvények megszerzésében közreműködő ügyvédi irodák „valójában postásszerepet” töltenek be, miközben hatalmas összegek landolnak ismeretlen helyeken. „A közvélemény joggal várja el, hogy kiderüljön, hol vannak ezek a pénzek, és azokból kik gazdagodtak” – fogalmazott a képviselő a távirati iroda tudósítása szerint.
