Orbán: Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről

„Nagy dolog ez, nagy szabadság” – vélekedett Trump beszéde kapcsán a hétfői Lámfaslussy-konferencián a miniszterelnök.

A konferencián átadták a tanácskozás hagyományaihoz kapcsolódó díjakat. A Popovics-díjat az idén Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója, a Lámfalussy-díjat pedig Jacques de Larosière, az IMF volt vezérigazgatója kapta.

Matolcsy György megnyitóbeszédében hangsúlyozta: ennek a konferenciának az „egyértelmű és kristálytiszta üzenete” az, hogy Európában, különösen az Európai Unióban hidakat kell építeni: politikai, intellektuális, pénzügyi és emberi hidakat az EU és Kína között, az EU és a Távol-Kelet között. Kiemelte: Európának sikerült egyedi sikertörténetet kiépítenie az elmúlt 500 év során, azonban a múlt század első felében lerombolta önmagát a hosszú világháború alatt. Az előző század második felében sikerült újjáépíteni Európát – hangsúlyozta Matolcsy György, hozzátéve: sikerült erős együttműködést kialakítani az Európai Unión belül, és rövid időn belül egy igazi, nagy sikertörténetet valósított meg Európa, az euró bevezetését.

Az euró 1999-től a globális pénzügyi válság kitöréséig ígéretes vállalkozásnak bizonyult, úgy tűnt, igazi globális pénzzé válik – mondta, hozzátéve: 2008-tól nagy hibákat követtek el az EU-ban, illetve az eurózónában. „Európát nem tettük tönkre, de az eredeti európai álmot, víziót tönkretettük, tönkrementek a munkahelyek, a GDP növekedése megállt” – mutatott rá a jegybank elnöke.

Matolcsy György emlékeztetett: Lámfalussy Sándor többször hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás fontosságát. Ami az eurót illeti, az ígéretes közös valuta rögös úton ment végig „félintézkedések” közepette, ez azt eredményezte, hogy közös valutánk pozíciója meggyengült.

Ennek egyik fő oka, hogy az EU gazdaságpolitikái megbuktak, ezt „mi megszorításoknak, megszorító intézkedéseknek nevezzük” – mutatott rá. Szavai szerint az intézkedések munkahelyek elvesztését eredményezik, a GDP növekedését megszüntetik, és bizalomvesztéshez vezetnek.

„Pénzügyi stabilitásra van szükségünk, aminek segítségével munkahelyeket tudunk teremteni, de ezt nem megszorító intézkedésekkel kell elérni” – mondta.

A javaslat az, hogy erős hidakat kell építeni az EU és Ázsia között, és az együttműködés, a kezdeményezés középpontjába Kína kerüljön. Az Európai Unió, benne a kelet-közép-európai országok nagy előnyökhöz juthatnak, sok lehetőséget kaphatnak a Kína által meghirdetett „Egy övezet, egy út” kezdeményezés során, amely a selyemút modern változata lehet. „Mi vagyunk »a projekt« 64 országának egyike – jelezte Matolcsy György. Kiemelte: – Remélem, ez a konferencia hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez.”

Jacques de Larosière, az IMF volt vezérigazgatója azt mondta, Európának a közgazdasági szakpolitikák területén is erősítenie kell a konvergenciát ahhoz, hogy hitelesebbé váljon, és elérje céljait. Hozzátette: szükséges, hogy egy bizonyos szintű homogenitás alakuljon ki a tagállamok között, mivel a versenyképességi mutatók nagyon eltérnek.

Hangsúlyozta, hogy a nemzeti kormányok és nem az európai intézmények okolhatók a szakpolitikai konvergencia hiánya és az alacsony növekedés miatt. Úgy vélte, nagy a veszélye annak, hogy a kollektív fegyelem tovább gyengül, és áldozatává válik a demagógiának. Az integrált Európa modellje, bármilyen gyengén működik is, a legjobb módja annak, hogy megakadályozza a lecsúszást a lejtőn – mondta.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn negyedik alkalommal rendezi meg a Lámfalussy-konferenciát, a Lámfalussy Lectures nevű tanácskozást a kiemelkedő, magyar származású európai közgazdász, az „euró atyja emlékére”. A Lámfalussy Sándorról, a magyar származású közgazdászról elnevezett nemzetközi konferencia fókuszában az idén is az európai integráció válságának problémái és megoldási lehetőségei állnak.

Jacques de Larosière úgy vélte, a 2009–2010-es euróövezeti adósságválság arra kényszerítette a tagállamokat, hogy kiegyenlítsék az uniós egyensúlytalanságokat, amelyek elsősorban a periferikus tagállamokban alakultak ki az infláció, a munkaerő egységnyi költsége és a fizetési mérleg egyenlege területén. Nem voltak minimális szinten sem konzisztensek az egyes országok gazdaságpolitikái, ami alapvetően fontos lenne az unióban – mondta. Az Európai Központi Bank (EKB) időben kiadta a figyelmeztetést, azonban a tényleges reakciót a – későn érkező – piaci jelzések váltották ki.     

Az új keleti tagállamokban egészségesebben alakultak a konvergenciafolyamatok, mint a régebbi tagországok esetében – mondta. A legtöbb versenyképességi mutatójuk jó volt, az üzleti környezet is barátságosabb volt, valamint komoly tőkebeáramlás érkezett, az uniós alapokból származó pénzekkel együtt valódi integráció történt az EU szintjéhez.     

Kifejtette, hogy a tényleges, 1,5 százalékot meghaladó növekedési pályához való visszatéréshez szükséges a fenntartható adósságkezelés és az állami költekezés visszafogása. Fontosak a strukturális kiigazítások, az adminisztratív akadályok csökkentése az új beruházások előtt, a munkaerő mobilitásának segítése a munkanélküliség csökkentésére – tette hozzá.

Olyan unióra van szükség, ahol a tőke szabadon tud áramlani, ahol a befektetők dolgozni szeretnének, minél több tranzakciót végezni – jelentette ki. Szerinte az egyes országoknak kellene gondoskodniuk a minimális konvergenciáról még akkor is, ha ez bevételi oldalon korlátot jelent. Úgy vélte, ehhez szükség lenne egy „konvergenciaminisztériumra”, amelynek joga lenne a szükséges gazdasági kiigazítások elősegítésére. Kitért arra, hogy az intézkedések demokratikus megalapozásához az Európai Parlament tagjait az egész kontinensről kellene választani, nem egyes országokból, elnökét pedig közvetlenül lehetne megválasztani. Az IMF volt vezérigazgatója szerint mindehhez kiegészítő integrációra van szükséges, aminek a valószínűsége „igen távoli”.

Az Európai Uniónak napirendre kell tűznie a közös kül- és védelmi politikát is, ha jelentős szereplő akar maradni a biztonsági kihívásokkal teli világban – mondta. Elismerte, hogy ebben sok a buktató, és sok a biztonsági feszültség, de az Egyesült Államok által nyújtott védelem egyre problematikusabb, és Európa nem maradhat a partvonalon. Ehhez nagyobb költségvetésre is szükség van, ami túlmutat az egyes országok védelmi költségvetésén – tette hozzá.

Az IMF volt vezérigazgatója szerint az EU akkor tud határozottabb szerepet játszani a világban, ha a tagállamok közös álláspontot alakítanak ki a biztonsági és a migrációs politikában. Az uniónak a saját határait szigorú, de szelektív migrációs politikával kellene megvédenie – vélekedett.