Keményebben szankcionálják azt az autóst, aki akár csak feledékenységből nem fizeti be gépjárműve után a kötelező felelősségbiztosítást, és fedezetlenül okoz kárt másnak, mint azt, aki ittasan vagy kábítószer hatása alatt, de érvényes biztosítással okoz balesetet – hívja fel a figyelmet a biztosítási területre szakosodott ügyvéd. Kozma Péter lapunk megkeresésére kifejtette: a biztosítási ágazat és a média komoly változásként tálalja, hogy a biztosító immár nem másfél millió, hanem ötmillió forintig hajthatja be ügyfelén a tudatmódosító szerek hatása alatt okozott kárt. Meglátása szerint az optimális megoldás az lenne, hogyha az ilyen esetekben az okozott kár teljes összegét a vétkes autós állná, hiszen mind a kábítószer-fogyasztás, mind pedig a 0,5 gramm per literes véralkoholszint melletti gépjárművezetés bűncselekménynek számít.
A kárrendezési piacon ugyanakkor mégsem ezen a téren, hanem az érvényes biztosítás nélkül autózók tekintetében van zéró tolerancia. Mint Kozma Péter rámutatott, ha valaki elmulasztja befizetni kgfb-díját, és így akár csak figyelmetlenségből nincs érvényes biztosítása, az érintett időszakra fedezetlenségi díjat számolnak fel – a gépjármű teljesítményétől függően 280–660 forintot naponta. Ehhez még hozzájön a 30 százalékos baleseti adó. Az adott gépkocsira csak akkor lehet ismét biztosítást kötni, ha ezt díjat lerója az ügyfél. Ám mindennek ellenére erre az időszakra semmilyen szolgáltatást nem lehet érvényesíteni. Magyarán ha a fedezetlenség időszakában okozunk kárt, akkor a teljes felelősséget nekünk kell vállalnunk. Annak ellenére így van ez, hogy az érvényes biztosítás hiánya a hatályos szabálysértési törvény szerint a közúti közlekedési szabályok csak kisebb fokú megsértésének minősül.
„Ez súlyos aránytalanság, hiszen az az autós, aki a jog szerint enyhébb szabálysértést követ el a díjfizetés elmulasztásával, és balesetet okoz, akár értéktárgyainak, ingatlanjának lefoglalása árán is felelnie kell a kártalanításért. Míg egy biztosítással rendelkező, ám autósként felelőtlen, részegen vezetés vagy drogfogyasztás útján bűnözővé lett károkozó vagyoni felelősségvállalása korlátozott” – emelte ki az ügyvéd.
Kozma Péter a kötelezőágazatban tapasztalható más furcsaságra is felhívta a figyelmet: mint rámutatott, éves szinten 20-30 százalékkal emelkednek a kgfb-díjak annak ellenére, hogy a káresetek száma és értéke nem növekszik. Azaz míg a korábbi évekhez képest érdemben nem lett nagyobb a biztosítók által vállalt kockázat, díjaik indokolatlanul emelkednek. A biztosítók árversenyének a baleseti különadó 2012-es bevezetése vetett véget. A pluszteherrel lehetett magyarázni a drágulást, ám az árak emelkedése már akkor is meghaladta az adó 30 százalékos szintjét. A díjemeléseket elősegíti az is, hogy a biztosítási fordulópont néhány éve már nem egységesen a naptári év eleje, hanem a gépjármű megvásárlásának időpontja. Ennek következtében pedig egyre kisebb jelentősége van az év végi kötelezőkampánynak. A szolgáltatók év közben, észrevétlenül emelhetik áraikat – jegyezte meg a terület jogi szakértője. 2011-ben a kgfb-átlagdíj 17 ezer forint volt, jelenleg – a Netrisk alkuszcég indexe szerint – 35 ezer forint körüli összegért lehet biztosítást kötni.
