Sokat kellene spórolni a békés öregkorhoz

Az is problémát okozhat, hogy negyvenöt éves kora után az átlagos magyar dolgozó egyre kevesebbet keres.

A Bankmonitor havi 170 ezer forintos nettó jövedelemmel, a fizetés évi négyszázalékos növekedésével, valamint átlagosan 4,5 százalékos inflációval számolva megbecsülte, hogy mekkora összeget kellene félretenni havonta ahhoz, hogy minden hónapban nyolcvanezer forinttal ki tudjuk egészíteni nyugdíjunkat. Az egyik modell szerint, aki 35 éves korában kezdi el a takarékoskodást, annak havonta mindössze tízezer forintot kell félreraknia. A másik feltételezés azt mutatja, ötvenéves korban ennek csaknem négyszeresét kell megspórolni, egészen pontosan 37 ezer forintot.

Még érdekesebb képet mutat, ha azt nézzük, hogy a jövedelem hány százalékát kell nyugdíjcélra félretenni. A legmagasabb keresetet biztosító 35 éves korban indított takarékossági program esetén még 50 éves korban is csak jövedelmünk 6,3 százalékára rúg ez az összeg, a nyugdíj előtti utolsó évben pedig csak 6,9 százalékra emelkedik ez az arány. Ha valaki csak 50 évesen kezd el félrerakni pénzt, a takarékoskodás már az első évben is a kereset 11 százalékát emészti föl. Másfél évtizeddel később ez az arány már eléri a jövedelem 12 százalékát is.

Hasonló eredményre jutott egy másik, a közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérés. A K&H biztos jövő című reprezentatív kutatása szerint a megkérdezetteknek alig valamivel több mint ötöde rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, noha 78 százalékuk tisztában van azzal, hogy jelentősen csökkenni fog életszínvonala, ha nyugdíjba vonul. A felmérés arra is rámutatott, hogy 2015-höz képest tavaly nyolc százalékponttal, 61-ről 69 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy gondolják, nyugdíjas éveikben is kénytelenek lesznek állást vállalni.

Arra a kérdésre, hogy – bár tisztában vannak annak szükségességével – miért nem kezdenek takarékoskodni időben, az emberek csaknem kétharmada úgy válaszolt: egyelőre másra kell a pénz. Erre leginkább a harmincas éveikben járók, az alacsony jövedelemmel és végzettséggel rendelkezők, valamint a kistelepülésen élők hivatkoznak. A felmérés szerint az átlagember tisztában van kilátásaival, csaknem kétharmaduk ugyanis egyetért azon szakértői jóslatokkal, amely szerint mire ők elérik a nyugdíjkorhatárt, összeomlik a magyar nyugdíjrendszer. Szomorú az is, hogy a 2015-ös 29-ről tavalyra 34 százalékra nőtt azok aránya, akik azzal számolnak, meg sem érik a nyugdíjaskort. Pedig a statisztikai hivatal adatai szerint éppen ellentétes a tendencia: a nőknél 78 év, a férfiaknál 72 év a születéskor várható átlagos élettartam. Tíz emberből pedig csak egy számít arra, hogy öregkorára vállalkozásának bevételéből fogja kiegészíteni a jövedelmét.