Az építőipar teljesítménye tavaly novemberben is alulmúlta az egy évvel korábbit. Igaz, a csökkenés üteme lassult, az októberi 7,2 százalékról 2,5 százalékra – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közzétett adatait a lapunkhoz eljuttatott elemzésében Tatár Tibor, a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója.
A KSH gyorstájékoztatója szerint 2016 novemberében az építőipari termelés volumene 14,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A termelés mindkét építményfőcsoportban csökkent: az épületek építése 2,5, az egyéb építményeké 25,7 százalékkal. Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák két évvel ezelőtti befejeződése okozta. Novemberben a legnagyobb mértékben a közműépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakitól. A tavalyi év első 11 hónapjában az építőipari termelés volumene összességében is 19,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Tatár Tibor úgy véli: bár a tavalyi adatok még nem jelzik a felfutást, az idei statisztikákban azonban bizonyosan megjelenik majd a robbanásszerű keresletnövekedés, amit részben az állami megrendelések bővülése, részben pedig az új lakások iránti igény erősödése generál. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel az építőipari kapacitás a gazdasági válság évei alatt számottevően csökkent, mégpedig elsősorban a munkaerő külföldre vándorlása, illetve pályamódosítása miatt, a jelenleg rendelkezésre álló munkaerő-állomány már nem elegendő a megnövekedett kereslet kiszolgálására.
– A drasztikus munkaerőhiány és a garantált bérminimum emelése az építőiparban számottevő bérnövekedést eredményezett, és ennek a folyamatnak még messze nincs vége – fogalmazott Tatár Tibor. A szakember úgy látja, jelentős részben ennek tudható be a kivitelezési költségek emelkedése, de a Futureal tapasztalatai szerint a megnövekedett kereslet nyomán az építőanyagárak is növekedésnek indultak. Ezek együttes hatásaként Tatár Tibor arra számít, hogy 2017-ben a kivitelezési költségek 15-20 százalékkal nőhetnek éves összevetésben. – Ez a költségemelkedés az irodapiacon a bérleti díjak növekedését vonja maga után, amit az is valószínűsít, hogy az üresedési ráta 10 százalék körüli értékre csökkent, vagyis megélénkült a bérlői kereslet – húzta alá a vezérigazgató. A szakértő várakozásai szerint az új beruházások esetében az irodabérleti díjak idén meghaladják majd a 15 euró per négyzetméter szintet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a távirati irodának kifejtette: a tavaly novemberi adatokon még érződik, hogy csökkentek az uniós támogatásból megvalósuló beruházások, de várakozása szerint az idei tél végére, tavasz elejére az építőipar teljesítménye éves összevetésben már stagnáló vagy enyhén növekvő ütemet mutathat.
Az elemző hozzátette: a növekedést döntően határozza majd meg, hogy mennyire tudják az uniós források felpörgetni az építőipart, de emellett kormányzati intézkedések, például a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is ösztönzően hathatnak az ágazat teljesítményére. Ürmössy Gergely is úgy látja, hogy az építőiparban rövid és hosszú távon is szűk keresztmetszet lehet a munkaerőhiány.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt emelte ki, hogy egészségesebb szerkezetű növekedés jöhet az építőiparban, az uniós pénzekből finanszírozott beruházások mellett a lakásépítések is hozzájárulhatnak várható bővüléshez. Az Ingatlan.com már most 400 olyan társasházfejlesztésről tud, amelyek lakásait jelenleg értékesítik a piacon.
