Vége a dalnak, eltörlik a letelepedési kötvényeket

Már nincs szükség rá, ezért kivezetik a konstrukciót – közölte az Államadósság Kezelő Központ.

Az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lezárja a Letelepedési Magyar Államkötvények (LMÁK) értékesítését – közölte a szervezet. A kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.

Az ÁKK a letelepedési kötvényprogram lezárásáról szóló közleményét egy órával azelőtt adta ki, hogy elkezdődött volna egy bírósági tárgyalás az ügyben. A pert kollégánk indította, hogy kiderüljön, a kötvényeket közvetítő társaságok fejenként hány papírt értékesítettek. Ezt a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatnak minősítette. A lapunk által indított perben született első fokú, nem jogerős ítélet szerint az Országgyűlés gazdasági bizottságától kötvényvásárlási engedélyt kapó, többségében offshore helyszíneken bejegyzett cégek értékesítési adatait ki kell adnia az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK). Összesen nyolc ilyen vállalkozás van, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetőségű Discus Holdings Ltd., Innozone Holdings Ltd. és Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a Lichtensteinben alapított VolDan Investments Ltd. és S & Z program Ltd., illetve a szingapúri EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd., végül az egyedüli magyar cég, az Arton Capital Hungary Kft. Az ÁKK minden hónapban csak összesített adatokat közölt a kötvényértékesítésről, a bírósági döntés értelében azonban azt is nyilvánosságra kell hozni, hogy az egyes vállalatok hány letelepedési kötvényt jegyeztek le. A részletes bírói ítéletet később kapjuk kézhez. A per folyamán az ÁKK egyebek között arra hivatkozott, hogy értékpapír- és üzleti titkot sértene a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése. Lapunk ugyanakkor azzal érvelt, hogy a tőkepiaci törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az állampapír zártkörű forgalomba hozatalára nem vonatkozik az értékpapír titok, a letelepedési kötvény pedig tipikusan zártkörűen jegyezhető állampapír, hiszen csak a gazdasági bizottság által kijelölt nyolc cég jegyezhette le. Szerintünk az üzleti titokra hivatkozás sem állja meg a helyét, hiszen a közvetítő cégeket direkt a letelepedési kötvények értékesítésére kellett létrehozni, továbbá földrajzilag le volt osztva a piac, vagyis konkurencia nélkül tevékenykedhettek. Ebből a szempontból érvelésünk szerint nem értelmezhető az üzleti titok fogalma. (Lapunk képviseletét a Transparency International közreműködésével a Karsai Dániel ügyvédi iroda látta el).

A kötvényprogram 2013. júniusi indulásakor olcsó és biztonságos finanszírozást jelentett az ország számára – írják a közleményben. Hozzátették, a több mint egymilliárd euró összegű értékesítés és a konstrukció árazásából adódóan elért másfél milliárd forint kamatmegtakarítás hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország államadósságának megítélése és a finanszírozás biztonsága javuljon.

Az ÁKK szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent az államadósság-ráta és a devizaadósság aránya. A tavalyi évben az állampapírok mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába kerültek, a kamat pedig történelmi mélypontra süllyedt. „Mindezek alapján a korábban fontos szerepet játszott LMÁK értékesítésére a jövőben nincs szükség, a finanszírozási tervben szereplő deviza forrásbevonás a piaci kibocsátásokkal és a hazai lakossági P€MÁK kötvénnyel biztosítható” – vonja le a következtetés az államadósság-kezelő.

Az elmúlt időszakban lapunk rendszeresen felhívta a figyelmet a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos visszásságokra. Eleve érthetetlen például, többségében miért homályos tulajdonosi szerkezetű offshore cégek jegyezhetik le a külföldi bevándorlók nevében az állampapírokat. Az is furcsa, hogy miközben az állam érdeke minél olcsóbban finanszírozni az adósságát, a piaci kamatoknál lényegesen magasabb hozamot fizet ki, szintén az offshore cégeknek, mivel ők jegyzik a kötvényeket. A garantált hozam 2 százalékos, miközben már 0,3-0,5 százalékon lehetne tisztán piaci körülmények között finanszírozni az államadósságot. A letelepedésikötvény-program csak 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésbe kezdtek, vagyis élénken érdeklődtek irántuk a befektetők. A programmal több mint 112 milliárd forintot nyertek a Fidesz-közeli offshore cégek, miután csak nekik van joguk az állampapírokat lejegyezni. Ebből 34 milliárd forint közpénznek tekinthető a túl drága kamatok miatt, amit szintén a magáncégek kapnak meg. Október végéig több mint négyezer külföldi vett részt a programban, családtagokkal együtt több mint tízezer bevándorló kapott tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt. Köztük például egy orosz csaló, aki egy karib-tengeri sziget hatóságai által kiállított erkölcsi bizonyítvány alapján tudott letelepedési kötvényt vásárolni.