Bár az agrártárca vezetője a növekedés évének kiáltotta ki az ideit, Raskó György agrárközgazdász szerint ennek épp az ellenkezője lesz igaz: nagy visszaesés várható a magyar mezőgazdaságban. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a 35. AGROmashEXPO mezőgazdasági gépkiállítás megnyitóján állította azt, hogy az idei kilátások kedvezőek. Mint hozzátette, a magyar mezőgazdaság 2010 óta folyamatosan nő, hat év alatt 55 százalékkal bővült, a tavalyi kibocsátási érték pedig 2620 milliárd forint volt. A miniszter szerint az elmúlt években nőtt a mezőgazdaság gépesítettsége, műszaki színvonala és technológiai szintje. Ennek némileg ellentmondanak az Agrárgazdasági Kutató Intézet legújabb adatai, amelyekről épp a napokban írt lapunk. Ezekből az derült ki, hogy egyre kevésbé fogynak a mezőgépek. Míg tavalyelőtt még 100 milliárd, 2014-ben pedig 126 milliárd forint értékben vettek gépeket januártól szeptemberig a gazdák, tavaly az erőgépek (traktorok, kombájnok) és a munkagépek eladása csökkent, egyes kategóriákban akár 20-30 százalékkal is. Traktorból 22 százalékkal kevesebbet vettek, mint egy éve, és feleannyit, mint két éve; a kombájneladás 14 százalékkal csökkent.
Mindezek ellenére a miniszter úgy ítélte meg, hogy 2017 a gépgyártók, valamint a kereskedők számára is a növekedés éve lesz. Egyes ágazati becslések szerint ugyanis 165-170 milliárd forint is lehet a mezőgépek forgalmazásának értéke, szemben a tavalyi, teljes évi 155-160 milliárd forinttal. Fazekas Sándor kiemelte, hogy az agrárium a legfrissebb adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) bővüléséhez 21,4 százalékkal járul hozzá.
– Biztos, hogy a gabonatermelés idén legalább 10 százalékkal csökken, ipari növényekből pedig akár 15 százalékkal is kevesebbet takaríthatnak be a gazdálkodók a múlt évihez képest – mondta lapunknak Raskó György. A vállalkozó szerint a GDP tavalyi 2 százalékos növekedéséből 0,6 százalékpontot hozott a mezőgazdaság, de nagyon valószínűnek tartja, hogy idén legalább ennyivel fogja visszafogni a nemzetgazdaság növekedését az ágazat. Tavaly ugyanis szinte minden növényből rekordszintre kúsztak föl az átlagtermések a kedvező időjárásnak köszönhetően, amit a szakember szerint lehetetlen megismételni. Idén pedig akár komoly károk is keletkezhetnek a mezőgazdaságban a szárazság, illetve a fagy miatt. A búza, az árpa és a repce tehát nem fogja tudni megismételni a tavalyi jó hozamokat. A növénytermesztés volumenindexe tehát legalább 10 százalékkal kisebb lesz, mint az elmúlt évben, és Raskó szerint az állattenyésztés sem fog növekedni. Az állattartók legfeljebb korszerűbb istállót építenek, nagyobb hatékonyságot érnek el, de ez nem az állomány gyarapítását jelenti – hívta fel a figyelmet az Antall-kormány volt agrárállamtitkára.
A kukorica termésátlaga rekordot döntött tavaly, meghaladta a hektáronkénti 8,6 tonnát, az összes termés 8,8 millió tonna volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A termés harmadával, a hozam 49 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Gabonából 16,662 millió tonna termett, 17,8 százalékkal, 2,5 millió tonnával több az előző évinél. Búzából hektáronként 5,38 tonna termésátlag mellett 5,592 millió tonna termett. Rekordtermést, 1,9 millió tonnát takarítottak be napraforgóból a termésátlag 16 százalékos javulása nyomán, repcéből pedig 28,4 százalékos hozamnövekedéssel majdnem 882 ezer tonnát. A burgonya kivételével az összes őszi vetésű növény termése magasabb volt tavaly az előző évinél a KSH adatai szerint.
