Bereczkei Sándor elmondta, a Tiszán jeges árhullám érkezett Tiszalök térségéhez, emiatt megszüntették a duzzasztást az erőműnél. A létesítmény hétfőtől nem üzemel, a turbinákon nem folyik keresztül víz, a vízlépcső úgynevezett felvízi részén álló jég azonban nem okoz kárt a berendezésekben, és közvetlen veszélyt sem jelent.
Abban az esetben, ha erősebb lehűlés jönne a következő napokban, a szakembereknek gondoskodniuk kell az erőmű gépházának fagymentesítéséről is – jegyezte meg a szakember.
Bereczkei Sándor emlékeztetett: ahhoz, hogy az erőmű üzemelni tudjon, minimum másfél méteres szintkülönbség szükséges. Ha ennél kisebb a duzzasztás, akkor az erőmű gépeit le kell állítani, így nem termel villamos energiát.
Az erőmű előtti öblözetben lévő egybefüggő jégtakaró önmagában még nem jelent problémát, jégzajláskor azonban a jég feltorlódik az erőmű uszadékot felfogó rácsszerkezetében, így károsíthatja a berendezést, és kiesést okoz az áramtermelésben is – magyarázta a szakember.
Legutóbb 2003-ban volt hasonló jéghelyzet a tiszalöki vízerőműnél. Az erőművezető szerint a leállás nem egyedi esemény, a tavaszi olvadáskor és az árhullámok érkezésekor akár hosszabb időre is leállíthatják az áramtermelést a tiszalöki vízlépcsőnél.
Szerda délelőtt két jégtörő indult útnak Tiszadobról, hogy a megvédjék a tiszalöki vízerőművet a feltorlódott jégtől – mondta el Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1 csatorna műsorában.
Magyarországon mintegy 122 kilométeren – a Tisza és a Zagyva egyes szakaszain – van érvényben másodfokú árvízvédelmi készültség. Emellett 592 kilométeren elsőfokú a készültség: a Felső-Tisza, a Bodrog, a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Zagyva és a Tarna egyes szakaszain. A vízszintemelkedések következtében a Túron és (a jégtorlasz okozta visszaduzzasztás hatására) a Tiszán Záhonynál már a másodfokú szintet is nagymértékben meghaladó vízállások alakultak ki. A Tiszán Tivadar és Vásárosnamény között, a Zagyva–Tarna vízrendszerén az első fok szintje feletti értékeket észlelnek. (MTI)
