A Kajmán-szigeteken bejegyzett és a kínai ügyfelekre specializált Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) esetében is két kedvezményes konstrukció közül választhatnak az ügyfelek: 135 ezer euró befizetése mellett a fennmaradó 165 ezer euróra hitelt intéz a cég, vagy 150 ezer euró befizetése mellett a vállalkozás feltehetőleg saját erőforrásból egészíti ki a kötvény 300 ezer eurós árát. Egyik esetben sem jár vissza a befizetett összeg, viszont az ügyfél kevesebb mint fele áron juthat letelepedési engedélyhez Magyarországon.
A közvetítőcég akciója egyébként logikus üzleti magatartás, hiszen a magyar állam jelezte, március 31. után nem bocsát ki ilyen speciális állampapírt, vagyis a program egyelőre bezár. A bejelentés meg is tette a hatását, a szeptemberi és októberi havi hatvan körüli kötvényértékesítés decemberre 453-ra ugrott. (A januári adatokat is kértük tegnap az Államadósság-kezelő Központtól, lapzártánkig azonban nem küldte meg lapunknak.) Beszédes, hogy a program ideiglenes bezárásával is a többségében offshore helyszíneken bejegyzett közvetítőcégek jártak jól. Összesen nyolc ilyen vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától, amelynek a konstrukció indulásakor Rogán Antal jelenlegi kabinetminiszter volt az elnöke. 2013 óta 4700 letelepedési kötvény kelt el, az offshore cégek az olcsóbb árazással kalkulálva 115, míg a drágább szolgáltatási díjjal számolva 130 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 42 milliárd forint közpénz, hiszen az állampapír ötéves futamidejének lejárását követően kamatot is fizet a magyar állam a homályos hátterű magáncégeknek. Mindezek után nem csoda, ha nagyon nehéz információhoz jutni a programmal kapcsolatban: nemcsak az offshore cégek elérhetetlenek, hanem a letelepedésikötvény-üzlet egyedüli irányítója, az Országgyűlés gazdasági bizottsága és egyik végrehajtója, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) is. Lapunk januárban nyert pert az ÁKK ellen, miután arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes offshore cégek hány kötvényt vásároltak. A Fővárosi Törvényszék a héten küldte el a per elsőfokú, még nem jogerős indoklását, amely szerint ezek az adatok fokozottan közérdekű információknak minősülnek. A törvényszék álláspontja szerint a „perbeli adatok közérdekű jellege egyébként is fokozott, azok nem csupán a magyar költségvetéssel, hanem hazánk népességének alakulásával is kapcsolatosak”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!