Nem nyugszanak a kedélyek az állami Földet a gazdáknak! program körül, miután újabb érdekes birtoképítési lehetőségre derült fény. Mint ismeretes, a három hektárnál nagyobb állami földrészletek megvásárlására nyilvános árverés útján volt lehetőség. Ám az ugyanekkora vagy ennél kisebb, állami földalapba tartozó földrészleteket nyilvános pályáztatás, illetve árverés nélkül lehet eladni. Mégpedig úgy, hogy annak, aki az adott földrészletet meg kívánja vásárolni, vételi ajánlatot kell tennie rá, és ezt zárt borítékban juttatja el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) területileg illetékes kirendeltségéhez. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a kisgazdaságok megerősítésének szándékával magyarázta a három hektárnál kisebb állami földrészletek fentiek szerinti értékesítési gyakorlatát. Később aztán – amikor már hiába hirdettek meg a tervezetthez képest újabb és újabb privatizációs ütemeket, mégsem fogyott az állami föld – háromhektáros földrészletekre osztottak fel nagyobb területeket, hogy azokat a fent ismertetett, háromhektáros szabályok szerint értékesítsék.
Nem találtunk adatot arról, vajon hány esetben vásároltak háromhektáros vagy ennél kisebb földrészletet egyes gazdák, hogy később összevonhassák ezeket a területeket. Pedig ez a birtoképítési módszer már a „darabolás” előtt bevett gyakorlat lehetett. Ahogyan később is, amikor már az állam által korábban feldarabolt területekhez is hozzájutottak földművesek háromhektáros részletekben úgy, hogy csak ajánlatot kellett tenniük rájuk, s birtokon belülre kerülve összevonták a megvásárolt területeket.
Mindezek ellenére az ilyen típusú ügyletek kapcsán az FM nem hiányolja a nyilvánosságot, és a lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők is úgy gondolják: sokszor már annak is örülni kell, hogy valaki egyáltalán meg akarja vásárolni és művelni ezeket a területeket. Épp ezért eddig nem sokakat zavart, hogy ezekben az esetekben sokszor a vételárra sem derült fény, pedig ez alapkövetelmény kellene hogy legyen, különben nehéz elhessegetni a gyanút.