Látszólag jó hírt kaptak az étel- és italautomatákat üzemeltetők: a múlt héten jelent meg ugyanis a Magyar Közlönyben az a rendelkezés, hogy a kötelezően előírt automata felügyeleti egység bevezetéséhez 1,8 milliárd forintos állami támogatás jár a piaci szereplőknek. Eredetileg január 1-jétől kellett volna minden automatába beszerelni az online pénztárgéphez hasonló funkcióval bíró egységet. A kötelező bekötést azonban június 29-ig halasztotta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
– A gond az, hogy ilyen eszköz továbbra sincs. Pedig a bevezetését megelőzően jó néhány hónapig tesztelni kellene a rendszert a teljes iparágban. Ennek azonban egyelőre semmi jele. Van olyan eszközgyártó, amely teszteket végez, de a berendezést a mérésügyi hivatalnál kell engedélyeztetni, ehhez több százmillió forint értékben egy működő szerverparkot kell kialakítani. Rendkívül kockázatos úgy befektetni valamibe, hogy semmi sem garantálja a sikeres pályázatot, ezért nincs komoly érdeklődő – mondta lapunknak a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség elnöke.
Szöllősi Balázs szerint éppen ezért csúszott a kötelező bevezetés június végéig. Hozzátette, túlzottak voltak a kormányzati elvárások is, sokan azt hitték, ha valaki vesz egy italautomatát, hátradől, és így rengeteg pénzt keres. Az valóban előre mutató szándék, hogy az automaták közvetítsenek adatokat az adóhivatal számára, de a megvalósítás nem így működik.
Az elnök hozzátette, a 2016-os költségvetésben már megjelent egy másfél milliárdos összegű támogatás, de abból még nem láttak semmit. Azt sem tudják, hogy a most közölt, 1,8 milliárd forintot hozzáadják-e ehhez az 1,5 milliárdhoz, és így összesen 3,3 milliárd forintot kapnak-e, vagy csak a legújabb összeg jár majd nekik. Ezekről sem kaptak tájékoztatást.
– Ha a 3,3 milliárd forintot kapjuk meg, akkor arra jut anyagi fedezet, hogy ezek az eszközök bekerüljenek az automatákba. Ha ugyanis ezt az összeget elosztjuk a piacon lévő 35 ezer automatával, az azt jelenti, hogy gépenként 94 ezer forintos támogatás jár. Aki tisztességesen gondolkodik, és nincs bajban, az ki tudja fizetni különbözetet, az eszköz ára ugyanis 110 és 140 ezer forint között lesz – mondta a Szöllősi Balázs.
Szerinte azonban nem ebbe, hanem a havi 5 ezer forintos adatszolgáltatási díjba bukhatnak bele sokan. Az italautomatások nem tudnak majd mit tenni, a fogyasztókra terhelik az áremelést, így biztosan nőnek az árak. Ha ez most meg is valósul, meggyőződése, hogy néhány éven belül költségtakarékosabb rendszerre kell átállniuk. Szöllősi Balázs hozzátette, nemrég írt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy segítsenek értelmezni az új híreket, tájékoztassák őket a részletekről, mert egyelőre semmilyen érdemi információjuk nincs.
Az online kasszákkal kapcsolatos hír, hogy a Világgazdaság cikke szerint az online kassza bevezetése tisztítja a piacot a taxisoknál, miközben nagy átrendeződés és mozgolódás is indult a fuvarszervezőknél. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke a lapnak azt mondta, több taxitársaság is toboroz, de nem azért, mert kevesebb lett a taxis a piacon. Szerinte valójában az áll a jelenség mögött, hogy azok a vállalkozók, akik korábban bérbe adták autóikat a taxisoknak – akik így napi néhány órára bejelentett munkavállalók voltak, miközben akár tíz órán át dolgoztak –, az online pénztárgép bevezetésével most ezeket a dolgozókat szeretnék kényszervállalkozóként látni. Mindezt azért, hogy az online pénztárgépek használata során felmerülő esetleges bírságot a taxisok, és ne a vállalkozók fizessék. Vagyis így szeretnék a felelősséget áttolni a taxisokra, ez a jelenség indította el a mozgást a piacon.
