Arra is felhívta azonban a szakértő a figyelmet, hogy még mindig vannak olyan szituációk, amikor egy kellően át nem gondolt hitelfelvétel gondot okozhat. Ha például valaki áruhitelt vett föl, azt általában harminc százalék körüli kamaton kapott hitel mellett – ha rendszeresen fizeti a törlesztőt – hitelkártya-ajánlattal keresi meg a bank. Ha erre igent mond és meggondolatlanul használja a hitelkártyát, az ember könnyen adósságspirálba kerülhet, hiszen ha 45 napon belül nem tudja törleszteni a kártyahitelt, 30-40 százalékos kamatot számítanak föl az addig ingyenes hitel díjaként.
Hasonlóképpen látja a hitelezési folyamatokat a Bankmonitor szakértője is. Sándorffy Balázs a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt, hogy két oldalról is nőtt a lakosság fizetőképessége. Egyrészt összességében csökkent a bankokkal szemben fennálló tartozásuk, másrészt egyre növekszik betétállományuk is. A szakértő szerint bár valóban dinamikusan nőtt a személyi kölcsönök és áruhitelek iránti igény, az újonnan kihelyezett hitelek minősége azonban nagyságrendekkel jobb, mint a válság előtt volt, tudatosabbak a hitelfelvevők. Már csak azért is egészen más a helyzet, mint öt-hat évvel ezelőtt, mert a személyi hitelek háromnegyede fix kamatozású, és már nem kell számolni a devizahitelek árfolyamkockázatával sem. A tavalyi év végére a személyi hitelek kamatszintje olyan mélységekig jutott, hogy akár olcsóbban – akciósan nyolcszázalékos kamattal – tud hozzájutni az ügyfél, mint amennyiért (12 százalék) 2012 előtt a jelzáloggal fedezett lakáshitelhez.
