Nem kell tömeges bedőléstől tartani

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Megugrott a személyi és áruhitelek iránti igény tavaly, de már felelősebben adósodnak el az emberek.

Hajdú Péter
2017. 02. 01. 17:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Arra is felhívta azonban a szakértő a figyelmet, hogy még mindig vannak olyan szituációk, amikor egy kellően át nem gondolt hitelfelvétel gondot okozhat. Ha például valaki áruhitelt vett föl, azt általában harminc százalék körüli kamaton kapott hitel mellett – ha rendszeresen fizeti a törlesztőt – hitelkártya-ajánlattal keresi meg a bank. Ha erre igent mond és meggondolatlanul használja a hitelkártyát, az ember könnyen adósságspirálba kerülhet, hiszen ha 45 napon belül nem tudja törleszteni a kártyahitelt, 30-40 százalékos kamatot számítanak föl az addig ingyenes hitel díjaként.

Hasonlóképpen látja a hitelezési folyamatokat a Bankmonitor szakértője is. Sándorffy Balázs a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt, hogy két oldalról is nőtt a lakosság fizetőképessége. Egyrészt összességében csökkent a bankokkal szemben fennálló tartozásuk, másrészt egyre növekszik betétállományuk is. A szakértő szerint bár valóban dinamikusan nőtt a személyi kölcsönök és áruhitelek iránti igény, az újonnan kihelyezett hitelek minősége azonban nagyságrendekkel jobb, mint a válság előtt volt, tudatosabbak a hitelfelvevők. Már csak azért is egészen más a helyzet, mint öt-hat évvel ezelőtt, mert a személyi hitelek háromnegyede fix kamatozású, és már nem kell számolni a devizahitelek árfolyamkockázatával sem. A tavalyi év végére a személyi hitelek kamatszintje olyan mélységekig jutott, hogy akár olcsóbban – akciósan nyolcszázalékos kamattal – tud hozzájutni az ügyfél, mint amennyiért (12 százalék) 2012 előtt a jelzáloggal fedezett lakáshitelhez.

A jegybank adatai szerint tavaly 468 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki, ami „csak” 29 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ennél sokkal gyorsabb ütemben bővült a személyi hitelek iránti igény: egy év alatt 61 százalékos növekedést mért a jegybank, s az új szerződések értéke elérte a 209 milliárd forintot. Az új áruhitel-szerződések értéke még ennél is gyorsabb ütemben emelkedett, s ennek köszönhetően ebben a kategóriában a lakosság tartozása több mint ötven százalékkal emelkedett. Igaz, az áruhitelek még így is mindössze egy százalékát teszik ki a teljes hitelállománynak. A havi növekedési ütemet nézve még nagyobb szélsőségeket talál az ember. Decemberben az új lakáshitel-szerződések értéke mindössze 14 százalékkal haladta meg az előző év hasonló adatát. Az éves növekedési ütemet az év utolsó hónapjában a személyi hitelek sem érték el, hiszen az új szerződések értéke 34 százalék volt. Az áruhitelek viszont kilőttek a decemberi bevásárlási őrületben: 165 százalékkal több hitelt igényeltek a karácsonyi ajándékozás idején az emberek, mint egy évvel korábban.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.