Bár a személyi kölcsönök és az áruhitelek iránti igény tavaly, de különösen az év utolsó hónapjaiban jelentősen megnőtt, a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők mégsem tartanak attól, hogy olyan felelőtlen eladósodásról van szó, mint a 2008-as válság kitörése előtt. Kisebb veszélyek ugyan leselkednek az anyagi helyzetüket és fizetőképességüket helytelenül felmérőkre, de a tömeges csődtől nem kell tartani.
– Két oldalról is erősödött a hitelfelvétel iránti felelősség. Egyrészt a bankok jobban megnézik, kinek és mennyi hitelt adnak, másrészt az emberek is felelősebben döntenek, amikor előrehozott vásárlásról határoznak – nyilatkozta lapunknak a BankRáció vezető elemzője. Gergely Péter elmondta, tapasztalatuk szerint ma már inkább a jobban kereső középosztály igényli a személyi és áruhiteleket. Ők alaposabban megnézik, mire és mennyit költenek, részletesen elemzik a banki ajánlatokat, s a számukra legkedvezőbbet választják. Érdemes is a bankok kínálatát végignézni, mert nagyon eltérőek lehetnek az ajánlatok. Az viszont biztos, hogy 250, maximum 300 ezer forintos jövedelem fölött már igen kedvező ajánlatokkal lehet találkozni, akár tíz százalék alatti kamattal is lehet személyi hitelhez jutni. Gergely Péter arra számít, hogy hitelkamatok tovább fognak esni, mert a pénzintézetek szeretnék megfogni a viszonylagosan magas jövedelemmel rendelkező családokat maguknak.
– Bár nincs konkrét és hiteles statisztika, tapasztalataink azt mutatják, ésszerű célokra és reális mértékben adósodnak el az emberek. Nagyon sok esetben igényelnek személyi hitelt lakásfelújításra, lakásberendezésre. A célok között sokszor autóvásárlás is szerepel, mert egyszerűbb megoldást jelent a jellemzően egymillió forint körüli személyi hitel, mintha lízingelné a gépkocsit az ember – fejtegette a szakértő. – A hitelfelvétel havi bontásából az is kiderül, hogy sajnos sokan vesznek fel hitelt iskolakezdéshez, ami szomorú, mert ez tervezhető költség, úgy tűnik, mégsem elég rá a fizetés.
Gergely Péter arra is fölhívta a figyelmet, változás a korábbiakhoz képest, hogy ma már nem közvetlen karácsony előtt vesznek föl személyi, illetve áruhitelt az emberek, hanem a fekete pénteki leárazáskor. Azt nem tudni, hogy ebből mennyi a karácsonyi ajándék s mennyit költ saját szükségleteinek kielégítésére az átlagos hitelfelvevő. Az adatok azt mutatják, az esetek jó részében nincs mitől tartani, hiszen ezeknél a kölcsönöknél az átlag futamidő öt év, az átlagos összeg pedig egymillió forint, ami azt jelenti, hogy havi 25 ezer forint körüli a törlesztőrészlet, amit ki lehet fizetni. De azért sem kell félni a tömeges bedőléstől, mert a személyi hitelek jó része már fix kamatozású, s a bankok már jól megnézik, kinek és milyen feltételekkel adnak hitelt. Jól mutatja az elmúlt 4-5 év változását, hogy a 2012 óta kötött hitelszerződések esetén sokkal kevesebb a bedőlt hitel, mint a válság előttieknél.
Arra is felhívta azonban a szakértő a figyelmet, hogy még mindig vannak olyan szituációk, amikor egy kellően át nem gondolt hitelfelvétel gondot okozhat. Ha például valaki áruhitelt vett föl, azt általában harminc százalék körüli kamaton kapott hitel mellett – ha rendszeresen fizeti a törlesztőt – hitelkártya-ajánlattal keresi meg a bank. Ha erre igent mond és meggondolatlanul használja a hitelkártyát, az ember könnyen adósságspirálba kerülhet, hiszen ha 45 napon belül nem tudja törleszteni a kártyahitelt, 30-40 százalékos kamatot számítanak föl az addig ingyenes hitel díjaként.
Hasonlóképpen látja a hitelezési folyamatokat a Bankmonitor szakértője is. Sándorffy Balázs a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt, hogy két oldalról is nőtt a lakosság fizetőképessége. Egyrészt összességében csökkent a bankokkal szemben fennálló tartozásuk, másrészt egyre növekszik betétállományuk is. A szakértő szerint bár valóban dinamikusan nőtt a személyi kölcsönök és áruhitelek iránti igény, az újonnan kihelyezett hitelek minősége azonban nagyságrendekkel jobb, mint a válság előtt volt, tudatosabbak a hitelfelvevők. Már csak azért is egészen más a helyzet, mint öt-hat évvel ezelőtt, mert a személyi hitelek háromnegyede fix kamatozású, és már nem kell számolni a devizahitelek árfolyamkockázatával sem. A tavalyi év végére a személyi hitelek kamatszintje olyan mélységekig jutott, hogy akár olcsóbban – akciósan nyolcszázalékos kamattal – tud hozzájutni az ügyfél, mint amennyiért (12 százalék) 2012 előtt a jelzáloggal fedezett lakáshitelhez.
A jegybank adatai szerint tavaly 468 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki, ami „csak” 29 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ennél sokkal gyorsabb ütemben bővült a személyi hitelek iránti igény: egy év alatt 61 százalékos növekedést mért a jegybank, s az új szerződések értéke elérte a 209 milliárd forintot. Az új áruhitel-szerződések értéke még ennél is gyorsabb ütemben emelkedett, s ennek köszönhetően ebben a kategóriában a lakosság tartozása több mint ötven százalékkal emelkedett. Igaz, az áruhitelek még így is mindössze egy százalékát teszik ki a teljes hitelállománynak. A havi növekedési ütemet nézve még nagyobb szélsőségeket talál az ember. Decemberben az új lakáshitel-szerződések értéke mindössze 14 százalékkal haladta meg az előző év hasonló adatát. Az éves növekedési ütemet az év utolsó hónapjában a személyi hitelek sem érték el, hiszen az új szerződések értéke 34 százalék volt. Az áruhitelek viszont kilőttek a decemberi bevásárlási őrületben: 165 százalékkal több hitelt igényeltek a karácsonyi ajándékozás idején az emberek, mint egy évvel korábban.
