Van, amikor az ügyfél győz a bank fölött

A pénzintézetek fölényük tudatában sokszor jogtalan követelésekkel zaklatják a számlatulajdonosokat.

Az általunk megkérdezett szakértő is azt mondta erre, egyértelmű a helyzet. Békefi László ügyvéd arra hívta fel a figyelmet az eset kapcsán, hogy miután a banki bizonylatok egyértelműen bizonyítják az ügyfél igazát, illetve a nap végi záráskor sem jelezték a hiányt, ráadásul a videofelvételből sem derül ki egyértelműen a túlfizetés, nincs miről beszélni. Az ügyvéd szerint még ha igaza is lenne a banknak, akkor sem ez az ügyfélbarát megoldás. Praxisában például előfordult már hasonló eset, végül vita nélkül végződött. Akkor a bank szintén azt állította, hogy néhány tízezer forinttal többet fizetett ki pénztáron keresztül egy ügyfélnek. Az esti pénztárzáráskor kiderült a tévedés, azonnal felhívták az ügyfelet, aki valóban megtalálta a többletet, és békésen intézték el a felek egymás között az ügyet.

Tehát semmiképpen nem az erőfölénnyel való visszaélés a megoldás, amikor a bank az ügyfél beleegyezése nélkül leemeli az összeget annak számlájáról.

Egy másik, szintén a PBT elé került ügyben a bank először a bankok elszámoltatásáról szóló törvény értelmében visszafizetett negyedmillió forintot – mint jogellenesen felszámított díjat – az ügyfélnek, majd több mint egy évvel később visszakövetelte. A pénzintézet arra hivatkozott, az elszámoláskor elfelejtette számításba venni, hogy korábban a kedvezményes végtörlesztés során a negyedmillió forintnál nagyobb kedvezményt biztosított az ügyfélnek. Ezt az összeget pedig levonhatja a jogtalanul felszámított díjként visszafizetett összegből. Ellentmond ennek az a tény, hogy a 2015 áprilisában történt kifizetést követően novemberben arról tájékoztatták a klienst, hogy nem végtörlesztésből származik a 250 ezer forintos összeg, s meg sem említik a végtörlesztéssel kapcsolatos kártérítést.

Ezzel szemben jogalap nélküli gazdagodás címén kérte vissza a bank az összeget, de semmiféle bizonyítékot nem mutatott be. Így például új és részletes elszámolást sem adott át az ügyfélnek, illetve nyújtott be a békéltető testületnek. De a PBT azért sem tartotta jogosnak a követelést, mert az elszámoltatási törvényben meghatározott határidő lejártával, csak 2016 nyarán álltak elő követelésükkel.

Békefi László az utóbbi eset kapcsán arra hívta föl a figyelmet, hogy ha a bank hivatalosan közölte az elszámolást, akkor attól a pillanattól kezdve az rögzült az ügyben – függetlenül attól, hogy korábban mi történt. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy még a határidőből is kifutott a bank panaszával.