Bár sokan eleve reménytelennek tartják, hogy egy banki elszámolás, esetleg jogtalannak tartott hitelintézeti tranzakció kapcsán tengelyt akasszanak szolgáltatójukkal, mégiscsak érdemes nekiveselkedni, ha az ember úgy érzi, igaza van. Mert hiába a pénzintézetek szakmai felkészültsége, ott is hibázhatnak, esetleg tudatosan vagy kellő tudás hiányában félreértelmezik a tevékenységükre vonatkozó jogszabályokat.
Ezt igazolják a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) honlapján megjelent legfrissebb ajánlások is. Az egyik – a PBT által idén januárban elbírált – ügyben a bank a testület döntése értelmében jogtalanul emelt le százezer forintot az ügyfél számlájáról. Az ügylet lényege a következő: az ügyfél 200 ezer forint készpénzt vett fel a bankfiókban. Legnagyobb meglepetésére tíz nappal később a bank beleegyezése nélkül leemelt számlájáról 100 ezer forintot, mondván: a kártyás bankfióki készpénzfelvételnél az ügyintéző tévedett és 300 ezer forintot adott át neki.
Az ügyfél írásos panasszal fordult a pénzintézethez, hogy azonnal utalja vissza a pénzt, és indítson vizsgálatot. A bank arra hivatkozva tagadta ezt meg, hogy a ténylegesen fölvett 300 ezer forint helyett csak 200 ezer forinttal terhelték meg az ügyfél számláját, azaz téves könyvelés történt – amelyet kijavítottak, s amelyre a banki szabályzat feljogosítja őket. Egyébként igazukat videofelvétellel is bizonyítani tudják.
Miután nem tudtak megegyezni, az ügyfél a békéltető testülethez fordult, a bizottság neki adott igazat. Ugyanis sem a videofelvétel, sem bizonylatok nem igazolták, hogy valóban tévedett az ügyintéző és százezer forinttal többet adott át az ügyfélnek. A kiadott címletekről készült részletezés szerint három darab húszezerforintost és tizennégy darab tízezerforintost adtak át az ügyfélnek. A PBT ajánlásában arra is fölhívta a figyelmet, hiába hivatkozik a bank hibás könyvelésre – ugyanis annak feltétele az lenne, hogy a banki bizonylatok és az elektronikus könyvelés, azaz a számla megterhelése egymásnak ellentmondjon, amiről ez esetben nincs szó. Így a bank köteles a számláról jogtalanul leemelt összeget visszautalni.
Az általunk megkérdezett szakértő is azt mondta erre, egyértelmű a helyzet. Békefi László ügyvéd arra hívta fel a figyelmet az eset kapcsán, hogy miután a banki bizonylatok egyértelműen bizonyítják az ügyfél igazát, illetve a nap végi záráskor sem jelezték a hiányt, ráadásul a videofelvételből sem derül ki egyértelműen a túlfizetés, nincs miről beszélni. Az ügyvéd szerint még ha igaza is lenne a banknak, akkor sem ez az ügyfélbarát megoldás. Praxisában például előfordult már hasonló eset, végül vita nélkül végződött. Akkor a bank szintén azt állította, hogy néhány tízezer forinttal többet fizetett ki pénztáron keresztül egy ügyfélnek. Az esti pénztárzáráskor kiderült a tévedés, azonnal felhívták az ügyfelet, aki valóban megtalálta a többletet, és békésen intézték el a felek egymás között az ügyet.
Tehát semmiképpen nem az erőfölénnyel való visszaélés a megoldás, amikor a bank az ügyfél beleegyezése nélkül leemeli az összeget annak számlájáról.
Egy másik, szintén a PBT elé került ügyben a bank először a bankok elszámoltatásáról szóló törvény értelmében visszafizetett negyedmillió forintot – mint jogellenesen felszámított díjat – az ügyfélnek, majd több mint egy évvel később visszakövetelte. A pénzintézet arra hivatkozott, az elszámoláskor elfelejtette számításba venni, hogy korábban a kedvezményes végtörlesztés során a negyedmillió forintnál nagyobb kedvezményt biztosított az ügyfélnek. Ezt az összeget pedig levonhatja a jogtalanul felszámított díjként visszafizetett összegből. Ellentmond ennek az a tény, hogy a 2015 áprilisában történt kifizetést követően novemberben arról tájékoztatták a klienst, hogy nem végtörlesztésből származik a 250 ezer forintos összeg, s meg sem említik a végtörlesztéssel kapcsolatos kártérítést.
Ezzel szemben jogalap nélküli gazdagodás címén kérte vissza a bank az összeget, de semmiféle bizonyítékot nem mutatott be. Így például új és részletes elszámolást sem adott át az ügyfélnek, illetve nyújtott be a békéltető testületnek. De a PBT azért sem tartotta jogosnak a követelést, mert az elszámoltatási törvényben meghatározott határidő lejártával, csak 2016 nyarán álltak elő követelésükkel.
Békefi László az utóbbi eset kapcsán arra hívta föl a figyelmet, hogy ha a bank hivatalosan közölte az elszámolást, akkor attól a pillanattól kezdve az rögzült az ügyben – függetlenül attól, hogy korábban mi történt. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy még a határidőből is kifutott a bank panaszával.
