Buda-Cash: a külföldi ügyfelek megkapták azt a pénzt, amit a magyarok nem

Egy dán bank hibája miatt veszítettek vagyonokat a cég ügyfelei, de nem áll ki mellettük senki.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó károsultak is azt várják el, hogy az ő számlájukat is állítsák vissza arra a szintre, amelyet beállítottak, és amelyen 2015. január 15-én, a Saxo időszámítása szerint 10 óra 30 perc és 10 óra 31 perc között zárni kellett volna az ügyleteket. A károsult csoport minden érintettjére igaz, hogy a banknál később a rendszerbe kézzel belenyúlva rontották tovább 0,9625-ös euró/frank szintre a zárásokat, pedig ha az automatikus stop érvénybe lépett volna, és az 1,19-os árfolyam körül zárják le a pozíciókat, akkor nem fordult volna számlájuk egyenlege negatívra, és most nem követelnének rajtuk egy vagyont. 

A hazai ügyfelek először az ügyben közreműködő Buda-Cashnél reklamáltak, s azt a választ kapták, hogy ők sem értenek egyet a lezárásokkal, és reklamálnak a rendszert működtető Saxo Banknál. Miután egy hónapig semmi nem történt, a károsultak a jegybank felügyeleti részlegénél is panaszt tettek. Ezután kezdődött meg a Buda-Cash felszámolása. A jegybank későbbi válasza szerint miután elindították a felszámolást, a felügyelet már nem illetékes.

Miután a PSFN elindította a felszámolást, a károsultak értesítést kaptak, hogy néhány napon belül fizessék be a tartozásukat. Ezt megfellebbezték, mondván, a magyar jogszabályok, illetve a Saxo Bank saját üzletszabályzata alapján sem módosíthatták volna utólag, kézzel a pozícióikat. Később az említett brit és svájci eljárásokból kiderült, hogy igazuk van, mégsem történt a mai napig semmi. A héten ráadásul a felszámolás alatt lévő Buda-Cash ismét fizetési felszólítást küldött nekik, perrel is fenyegetőzve, miközben a hitelezői igényeket két és fél év alatt még nyilvántartásba sem vette a társaság. Külön érdekessége az ügynek, hogy a pórul járt ügyfeleken a teljes veszteséget követelik, miközben a Saxo a tartozás felét, majd később kétharmadát már 2015-ben (tehát az angol és svájci pervesztésük előtt egy évvel) elengedte azon ügyfeleknek, akik hajlandók voltak fizetni. Ennek fényében érthetetlen, hogy az MNB miért nem áll ki a magyar befektetők és a pénzpiac védelme érdekében.

A Saxo Bank kérésünkre kifejtett álláspontja szerint a brit és a svájci döntések elszigeteltek, nem jelentenek precedenst. A dán pénzügyi felügyelet, illetve a békéltetőtestület, valamint egy bíróság viszont megállapította, hogy egyenlő módon kezelték az ügyfeleket, illetve olyan megbízhatatlanok voltak a piaci viszonyok, hogy lehetetlennek bizonyult az ármegállapítás. Ugyanakkor elismerték, a felügyelet elmarasztalta a bankot az ügyfelek késői értesítése, illetve a befektetések védelmével kapcsolatos hiányosságok miatt. A magyar ügyfelekről szóló híreket pedig a dán törvények értelmében nem kommentálhatják.

A jegybank felügyeleti részlege nem nyilatkozott lapunknak, hatáskör híján a PSFN-t jelölte meg válaszadóként. A PSFN válaszából kiderül, hogy ismerik a brit, svájci és dán döntéseket, és perben állnak a Saxóval: 1,88 milliárd forintot és 2,56 millió eurót követelnek rajtuk. A válaszból azonban nem világos, milyen követeléseket jelentenek ezek az összegek. Meglepő azonban, hogy miközben pereskednek a dán bankkal, vagyonokat követelnek azoktól a magyar károsultaktól, akik a kereskedési rendszer januári hibája miatt szenvedtek el veszteségeket. Vagyis úgy tűnik, a magyar károsultak rosszabbul jártak, mint brit vagy svájci sorstársaik, mert értük sem a felügyelet, sem a felszámoló, sem egyetlen más hivatalos magyar szervezet sem hajlandó kiállni.