Miután a magyar kormány áprilistól szünetelteti a letelepedési állampapírprogramot, a piacon a lett kötvényprogram vált a legnépszerűbbé. A rigai kabinet 2015-ben indította el kötvényvásárlási programját, amely a magyarhoz hasonló, azzal a kivétellel, hogy ott nyeresége is származik belőle az államnak, nem úgy, mint hazánkban. A projektben az a külföldi kaphat letelepedési engedélyt a balti államban, aki 250 ezer euróért, mintegy 77 millió forintért ötéves állampapírba fektet. A lett költségvetésbe azonban további 25 ezer eurót is be kell fizetni, vagyis azonkívül, hogy az állam forráshoz jut, még 7,7 millió forintos bevétele is keletkezik minden egyes ügyletből. Sőt, a lett állam nem fizet kamatot az állampapír után, azaz ingyen használja a külföldi bevándorló pénzét. Érdekes módon a lett programban nincsenek offshore cégek, nem úgy, mint hazánkban, ahol csak a kormánypártok által favorizált vállalkozások – összesen nyolc, többségében adóparadicsomokban bejegyzett cég – kaptak értékesítési engedélyt. Lettországban bármilyen ügynökség árulhatja a letelepedési papírokat, ezért egészséges verseny bontakozott ki a nemzetközi vízumpiacon. Ez megmutatkozik a közvetítői díjakban is, hiszen a magyar programnál 35–60 százalékkal olcsóbb a jutalék, miután 25–30 ezer eurós átlagos közvetítői díjak alakultak ki a lett programot hirdető ügynökségek körében.
Az Orbán-kormány politikájának célkeresztjében évek óta a bevándorlással járó veszélyhelyzet áll. Erre hivatkozva tagadta meg a kabinet 1294 menekült befogadását az európai szolidaritás jegyében. Furcsa ugyanakkor, hogy a 2013-ban indult kötvényprogramon keresztül viszont 20 ezer bevándorló kapott letelepedési engedélyt úgy, hogy alig ellenőrizték a külföldieket. Az Orbán-kormány azzal védte a kötvényprogramot, hogy más országokban is van ilyen. Ez azonban sántít, hiszen egy állam sem indított olyan programot, amelynek során a költségvetést kár éri a külföldiek betelepítése során. Ez csak idehaza sikerült.
A magyar kezdeményezés ugyanis több sebből vérzik. A külföldiek például nem is jegyezhetik le a letelepedési kötvényt, azt csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt cégek vásárolhatják meg. Eleve érthetetlen, hogy miért csak a kormánypártok által támogatott magáncégek vehetik meg a kötvényt, az pedig végképp gyanús, hogy ezek a vállalkozások egy kivételével adóparadicsomokban vannak bejegyezve, ezzel a végső tulajdonosi kör rejtve marad.
A lett példával ellentétben a magyar állam még kamatot is fizet a kötvények után, nem is keveset, papíronként 29 ezer eurót, azaz 9 millió forintot. Ez jelenleg a piaci, vagyis más magyar állampapírokhoz képest ötször drágább forrásbevonást jelent az állam számára, és ennyivel drágább a magyar adófizetőknek is. Ezt a pénzt is a Fidesz-közeli offshore cégek kapják, miközben a 45–60 ezer eurós szolgáltatási díj is náluk landol. A magyar program abszolút nyertesei a kormánypárthoz közeli offshore cégek, amelyek a lehetőségnek hála 180 milliárd forintot kerestek a magyar letelepedési programon. A magyar állam eközben vesztett rajta, a túl magas kamat miatt a végső egyenleg mínusz 13 milliárd forint lesz. Több mint hatezren vettek letelepedési kötvényt, és mellettük további 14 ezer családtag kapott még letelepedési engedélyt ingyen úgy, hogy a magyar állam súlyos milliárdokkal lett szegényebb.
Nagy kérdés, kinek állt érdekében a bevándorlási üzlet. Mint arról lapunk korábban már számos cikkben beszámolt, a letelepedésikötvény-program egyértelműen Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez köthető. A fideszes politikus volt az, aki még az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként 2012. október 27-én nyújtotta be a harmadik országbeli állampolgárok beutazását és tartózkodását szabályozó törvény módosítóindítványát a parlamentnek. Az is tény, hogy Rogán Antal ismertségi köréből valakik igen jól értesültek lehettek, hiszen egy nappal korábban – október 26-án – a Karib-tengeren lévő adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken valaki cégjegyzési kérelmet nyújtott be. Az újonnan létrejövő vállalkozás a Prime Ally Limited nevet kapta, de a következő napokban még két vállalkozás alakult Star Wealth Global Limited és Ace Deal Investments Limitedet néven, szintén a Brit Virgin-szigeteken. Lényegében ez a három cég a végső haszonélvezője a gazdasági bizottságtól Kína tekintetében kötvényforgalmazási engedélyt kapó, kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund nevű vállalkozásnak, amely a kötvényüzlet és milliárdos hasznának a 85 százalékát bezsebelte. A forgalmazó cégek között mindössze egy magyarországi bejegyzésű társaságot találni, az összes többi offshore hátterű, vagyis kideríthetetlen, hogy mögöttük kik fölözik le a hasznot.
